Fülep Lajos levelezése II.

Levelek

áron alul nem is lehetnek könyveim. Viszont a legcélszerűbb technikák, a leganyagszerűbb és legpuritánabb megoldás, és a szakértelem (amelynek birtokában a kísérletezés a kivitelnél a minimumra redukálódik, és a termelő eszközök leggazdaságosabb kihasználása lehetséges) garantálják azt is, hogy az árak nem fognak nagyon magasra emelkedni. Itt tehát nem luxuskiadványokról van szó, hanem békebeli értelemben is szép könyvekről, amelyeket nem túlságosan gazdag emberek is meg tudnak majd venni. — Tovább menni a mai viszonyok között nem lehetséges, és így is megvan az az elégtételem, hogy tudom: megtettem, amit ezek között a viszonyok között csak megtenni lehetett. Annakidején meg fogom a prospektusokat küldeni, s addig is maradunk szíves, őszinte üdvözlettel régi híveik [Kner Imre] A levél eredetije nem maradt fenn; Kner Imre aláíratlan, gépelt másodpéldánya a Békés m. Lt.-ban XI. 9. Kner Nyomda ir. C/30. 8-9. Megj.: Fülep-Kner lev. 24-25. Medinára írt levél. 1 Ld. 386. sz. 389. ELEK ARTÚR - FÜLEP LAJOSNAK Bp. 1921. X. 3. Kedves Barátom, csak a minap küldtem el levelemet.

1 Most főként azért írok, mert közben találkoztam Babits-csal, sőt hívásra náluk is jártam. Nos hát levelemet igen is megkapta, de már csak a magáénak elküldése után s akkor is egy nappal az elutazása előtt. Az Ön levele pedig Pesten érte utói.

2 Ecco. Különben nyakig ült otthon (Szekszárdon) a regényében.

3 Mint mondja, vívódva írta és úja, újra meg újra. A Pesti Naplóban éppen ma, vasárnap, jelent meg az első folytatása. Elolvastam. Érdekesen indul, bár a stílusában van valami kissé erőltetett pattogatás, olyanféle, amilyen Móriczból erőltetés nélkül szokott kijönni. Mikor arról beszéltem neki — Babitsnak — hogy Szekszárd milyen szép hely, maga is áradozva kezdett róla beszélni. Pedig Öntől úgy tudtam, hogy nem igen fogékony a szépségei iránt. De olyanfélét talán valamelyik rossz percében mondott. Költőnk kitűnő színben és húsban van. Az arca valósággal megkerekedett. Öröm ránézni. Kaposy

4 csakugyan megkerítette Athenaeuméktól a maga Dantéját. Amelyre nézve — sajnos, hogy kicsit megkésve — azt az ötletet vetem föl, hogy meg kellene kísérelni, hátha kiadná külön kis könyvben valamelyik kiadó. Hein? Az Anthologiám

5 dolgának hírét vette az Athenaeum, és Heltai

6 elhívott, hogy vele tárgyaljak. Ő is készült t.i. olyanféle versgyűjtemény kiadására Hamarosan megállapodtunk benne, hogy nem időszerű még a dolog. Meg kell várni, amíg a sajtóban nagyobb lesz a biztosság, s az embert nem bélyegzik hazaárulónak azért, amért egyik-másik politikai-felfújta költőt kihagyott. Egyben jelezte (Heltai), hogy 92