Fülep Lajos levelezése II.

Levelek

dulatával és megsegítene támogatásával — amire kérem is a mi megbocsátó és szerető Urunk nevében. Alázatos szolgája Fülep Lajos h.[elyettes] lelkész MTAK Kézirattár Ms 4593/18. Kézírás. Alsódabasra írt levél. 1 Ld. a 372. sz. ugyancsak VIII. 2-i keletű levelet. 2 FL alighanem joggal tartott Nagy Ferenc ellenszenvétől: a Dunamell. Ref. Ele Lt. A/l. b. A ppi hiv. ir. között 875/1919. sz. a. Nagy Ferenc beadványban sürgeti a forradalmakban szerepet vállalt lelkészek felelősségre vonását, adott esetben lelkészi oklevelüktől való megfosztását is. 3 A püspök: Petri Elek ld. 348A. Egy a hagyatékában fennmaradt feljegyzésben FL így ín Petri nélkül egy lépést se tettem, ő biztatott, menjek (t.i. itáliai diplomáciai kiküldetésére). (MTAK Kézirattár Ms 4592/83.) 374. FÜLEP LAJOS - NAGY FERENCNEK Medina (Tblna m.[egye]) 1921. VIII. 8. Nagytiszteletű Esperes Úr! Mellékelten pótlólag van szerencsém megküldeni a keresztlevelem. Mivel még nincs gyakorlatom a pályázásban, (bár sose is tennék rá szert!), az E.[gyházi] T.[örvények]

1 pedig expressis verbis csak a szolgálati bizonyítványt és oklevelet említi csatolandó okmányokként, azt hittem — pedig már szinte azon a ponton voltam, hogy a keresztlevelet is a borítékba tegyem, —, hogy másra nincs is szükség. Nagyon köszönöm, hogy e mulasztásra figyelmeztetni kegyeskedett Egyúttal hálásan köszönöm szíves fölvilágosító sorait is.

2 Legjobb szeretném ugyan, ha erről a dologról — föltéve, hogy addig még marad belőle valami, de én hiszem, hogy nem — alkalomadtán szóbelileg érintkezhetnénk, mert úgy érzem, hogy akkor egy pár szóval minden teljesen tisztázódnék. Kívánsága elől azonban semmikép sem akarok kitérni, sőt örülök a jóindulatú bíztatásnak. Mindenekelőtt azonban nekem is el kell oszlatnom egy tévedést N[agy]t[iszteletű] Esperes Úr részén. Én ugyanis nem tételeztem föl N[agy]t[iszteletű] Esperes Úrról s ilyen gyanúnak tehát kifejezését sem adhattam, hogy irántam „ellenséges" indulattal viseltetik.

3 Nem tételezhettem föl, mert tudtommal semmi okát sem adtam és súlyos meggyanúsítás lett volna egy lelkipásztorral szemben, hogy ok nélkül ilyen indulatot táplál valaki ellen. Nekem mindössze az az impressioni volt, hogy N[agy]t[iszteletű] Esperes úr valami miatt bizalmatlan velem szemben, illetőleg, hogy nincsen egészen meggyőződve szándékaim komolyságáról a lelkészkedést illetőleg. Ha tényleg így áll a dolog — nem vitatom, csak mint akkori impressiomat közlöm — elismerem, nem egészen ok nélkül való volt. Hiszen Ön engem közelebbről nem ismert, de esetleg 74