Fülep Lajos levelezése II.

Levelek

tiszteletű asszony veled van, akkor most, ha Kolozsvárott, akkor később, de ne felejtsd el legmélyebb tiszteletemet átadni. A régi szeretettel ölel Fülep Lajos Dunamell. Ref. Ek. Lt. C141. Ravasz László iratai. Levelek. Megj.: Ráday-évkönyv IV-V. 186-187. Kézírás. Budapestre írt levél. 1 FL és Ravasz László az I. világháború idején, legkésőbb 1917-ben ismerkedett meg személyesen Budapesten. Ravasz ekkor az erdélyi ref. egyházkerület püspökhelyettese volt, FL még nem fejezte be a teológiát. FL tanulmányai végeztével Erdélyben szeretett volna lelkészként elhelyezkedni, ezért 1918. IV. 4-én az Erdélyi Református Püspöki hivatalhoz fordult (323/1918.) s kinevezést kért, amit 1918. V 21-én kapott meg Szovátára. 1918 tavaszán és nyarán az erdélyi egyházkerület részéről többnyire Ravasz László intézte FL ügyeit. Különféle felmerült nehézségek miatt azonban 1918. IX. 10- én FL lemondott szovátai állásáról s más erdélyi állásért folyamodott (Erdélyi Ref. Püspöki Hivatal 1486/1918.), végül azonban nem ott, hanem a Dunamelléki Egyházkerületben Baracskán, utóbb pedig Budapesten kapott segédlelkészi kinevezést. 1919-es és 1920-as diplomáciai kiküldetései miatt, majd egyetemi tanárrá történt kinevezésekor egy időre elhalasztódott falura költözése és lelkészi működésének kezdete. Erre 1920. októberében, Medinára történt kinevezésekor került sor. 2 A levelek nem maradtak fenn. 3 Petri Elek dunamelléki püspök 1921. III. 3-án bekövetkezett halála után a budapesti Kálvin-téri lelkészi posztra Ravasz Lászlót hívták meg. Ravasz 1921. III. 15-i táviratában azt válaszolta a meghívásra, hogy „jelenlegi helyzetem erkölcsi súlya és kerületemnek tartozó hálám csak úgy engedi a parochia elfogadását, ha azzal együtt püspöki megbízatás jár." (Dunamell. Ref. Ek. Lt. A/l. c. Elnöki iratok, 11. doboz „Püspökségem iratai" c. csomó). Szilassy Aladár III. 18-i válaszában azt írta vissza, hogy püspökké választását nem garantálhatják, de jelölésének feltétele, hogy a Dunamelléki Egyházkerületben szolgáló lelkész legyen. (U.o.) A püspökválasztási hadjárat során a jelöltek érdekében ill. vetélytársaik ellen számos röpirat született; a Ravasz László megválasztását ellenzők egy része az Egyházi Törvények 181.§-ára hivatkozott: „Mindenik egyházkerület az egyházkerület kebelében működő lelkészek, lelkészjellegű tanárok közül élethossziglan az anya-, és missziói egyházközségek presbyteriumainak szavazásával püspököt választ." Mivel Ravasz mindeddig az Erdélyi Egyházkerületben viselt tisztséget, hogy indulhasson a Dunamelléki Egyházkerület választásán, V. 3-án megválasztották Kálvin-téri lelkésznek. A választási harcban ellenfelei szabadkőműves múltja miatt is támadták, noha már 1917. II. 8.-án kilépett a szervezetből. A szavazás eredményét VI. 26-án állapította meg a Darányi Ignác főgondnok vezette bizottság: a 335 szavazat közül Ravasz László 208, Kováts J. István teológiai tanár 59, Takács József püspökhelyettes, ceglédi lelkész 40, Nagy Ferenc pesti esperes 19, Hamar István teológiai tanár 4, Bilkei Pap István teológiai tanár 3, Szabó Aladár budapesti lelkész 2 szavazatot kapott. (Kálvinista Szemle, 1921. VII. 3. sz.) Ravasz IX. elején érkezett meg Kolozsvárról családjával Budapestre, püspöki beiktatására X. 2-án került sor. A továbbiakban is az 1916 óta egyházkerületi főjegyzőként, azaz püspökhelyettesként szolgáló Takács József maradt a püspökhelyettes. 4 FL itt a Kálvin-Szövetség 1918. I. 29.—

II. 1-i III. téli konferenciájára utal. Kováts J. István I. 29-én A keresztyénség társadalmi erői a múltban címmel tartott előadást, Sebestyén Jenő pedig I. 3031-én A predesztináció és problémái címmel. Ehhez I. 30-án FL is hozzászólt, amelyről kivonatos ismertetés jelent meg: „alapvető fontosságú a metafizikai és etikai vonal közti különbség. Minden filozófiai gondolkodás alapja a gondolatok viszonya. Itt a szabadság és a megkötöttség viszonyáról van szó. Ezt a kettőt a legerősebben ki kell élezni, hogy tisztán megkülönböztessük a fogalmakat. A predesztináció kell, hogy minden vallásfilozófiának alapja legyen. Két világnézet van: a vallásos és a tudományos. Ez a kettő sohasem egyenlítődhetik ki egymással." (Prot. Egyházi és Iskolai Lap 1918. 7. sz. II. 17. 67-68.) 66