Fülep Lajos levelezése II.

Levelek

368. FÜLEP LAJOS - RAVASZ LÁSZLÓNAK Medina, (Tolna megye.) 1921. V 25. Kedves barátom, 1918 ősze óta, amikor Szovátáról visszatértem Pestre vizsgázni s az oláhok miatt nem mehettem többé Erdélybe, nem láttalak és nem válthattam veled levelet.

1 Pedig ez alatt az idő alatt írtam neked háromszor is: mindig arra a hírre, hogy valaki olyan utazik arra felé, aki elviheti a levelem, leültem, írtam neked, de mégis csak a fiókomban maradt, mert nem volt, aki elvigye. Most is a fiókomban vannak ezek a levelek

2 — jó lesz a jövendő historikusok számára. Istenem! mindig arra készültem, hogy a ti tájatokra megyek s most úgy látszik, te jössz erre mifelénk. Ezt se bánom, csak legalább sikerüljön, hogy te légy ennek a kerületnek a püspöke!

3 Emlékszel, mikor 3 éve együtt bámultuk Kováts izzadását és Sebestyén homlokát az impozáns fekete nyakkendő felett?

4 akkor még nem gondoltuk volna, hogy az egyikük valaha valamiben neked komoly konkurrens lesz s a másik irányító potentát. Buták és gonoszak az emberek, ilyeneket kiáltanak ki vezérekül — ők pedig vállalják. Tegnapelőtt fejeződött be a szekszárdi lelkészi konferencia

5 (19-től 23-ig tartott), itt volt Kováts is, gondolhatod miért, szerencsére eredmény nélkül, mert a Tolnai tract as nagy része már le is szavazott melletted (Göde

6 aznap reggel szavaztatott, mikor Kováts érkezett), másik része is — 1—2 kivétellel — melletted fog állni. Ha minden tractusban olyan fölényed volna, mint itt, nyugodtan lennék. Ezt az egykettőt is csak kisgazdapárti agitációval meg fenyegetésekkel vették le a lábáról, köztük egy olyat, aki B.[ilkei] Pap mellett adott ki 2 körlevelet s végül — Kovátsra szavazott. Ebből mindent megérthetsz — az illetőt is. Magamról, ha érdekel, röviden! 1919 tavasza óta boldog házas vagyok. Elvettem Gábor Zsuzsánna ref.[ormátus] hajadont,

7 a Leánydiákszövetség volt titkárát, aki minden evangéliumi munkámban hűséges segítő társam. Existenciális szempontból a lehető legrosszabb körülmények között élek: mégis múlt ősszel kineveztek adminisztrátornak egy öreg Sobri Jóska mellé,

8 akihez fogható gazembert sok világjárásomban se láttam soha Azóta itt kínlódom, őrlődöm, pusztulok — s várom, hogy valahol parochia üresedjék. De amint üresedik — el is paklizzák úgy, ahogy te talán, e kerületben egyelőre előkelő idegen, el se tudod képzelni. Sokan siratnak engem — de eddig senki se segített. Pedig nemcsak rólam van szó: az a munkám,

9 ami most készül (persze nagyon szakadozottan, ahogy ép az itteni állapotok engedik) azt hiszem akkor is ifjú és friss erejű lesz, amikor a mostani egyházpusztítók dédunokáinak az emléke is kimúlt ebből az ő szennyes világukból. De a jó Isten bizonyára tudja, mit akar velem, s azt is, mit az Egyházzal. Mint ahogy tőle várjuk a döntést a püspöki szék ügyében is, mi, akik te érted Őhozzá imádkozunk. Isten áldjon, kedves Laci, ha majd lélekzethez engednek jutni pesti jó barátaid, írd rá egy papírra a neved és küldd el, hadd lássam régen látott kezedvonását. Ha a Fő65