Fülep Lajos levelezése II.

Levelek

ebben az esetben nyilván olyan B. listásról van szó, aki nem minősíthető „alkalmas"nak. De fontos is, hogy az új tanító a 2 hét leteltével elfoglalhassa állását, mert a sok változás és kényszerű pauza miatt a tanítás menete kimondhatatlanul szenved. A legmélyebb tisztelettel Dr Fülep Lajos lelkész Dunamell. Ref. Ek. Lt. A/lO.b. A Tolnai Em. ir. 45/1929. Kézírás. Dunaszentgyörgyre írt levél. 1 Ld. 666/1. 2 A zengövárkonyi ref. egyházközség pályázatot hirdetett a Néptanítók Lapjában (1929. 62. évf. I. 4. 1-2. sz. 40.) a megürült orgonista-kántortanítói állásra. A presbitérium I. 21-én Kajdi Lajos volt drávapiskí praeorans-tanítót választotta meg a jelentkezők közül, aki II. 22-én átköltözött Zengővárkonyba és III. elején megkezdte a tanítást. Az első ellentétek FL és Kajdi között már áprilisban megkezdődtek, amikor Kajdi — az esperes januári rendelkezése ellenére — nem márciustól, hanem január elsejétől követelte a tanítói javadalom kifizetését. Sikerült maga mellé állítania a presbitérium néhány tagját, s mindinkább FL-t tekintette ellenfelének, aki jogtalan követelését nem ismerte el, sőt VII. 17-én írásban figyelmeztette a presbitériumot ezzel kapcsolatos anyagi felelősségére. Közben kiderült, hogy Kajdi meghamisította a szolgálati bizonyítványt, amellyel a tanítóságra pályázott. A Drávapiskiben tartott iskolai vizsgálat u.i. azt állapította meg, hogy „iskolája rossz", ő pedig ezt a bizonyítványt „jó-"ra változtatta. FL szemrehányásaira Kajdi bűnbánatot mutatott ugyan, de ugyanakkor államsegély-kérvényének alátámasztására hamis igazolást próbált kicsikami a lelkészétől. Amikor ez a terve csődöt mondott, s a kitudódott hamisítás miatt ill. „súlyos és közbotrányt okozó magatartása miatt" VII. 8-án megérkezett az esperestől a fegyelmi vizsgálat megindításáról szóló értesítés, Kajdi bosszút fogadott s elhatározta, hogy maga mellé állítva a falut, elűzeti FL-t a lelkészi posztról, hogy utána ő, Kajdi mint Drávapiskiban is, praeorans-tanító legyen, aki bizonyos egyházi funkciókat (istentisztelet tartása, temetés stb.) végezhet. A személyes bosszúálláson túl ez a megoldás kb. kétszeres jövedelmet jelentett volna számára s a falunak is kisebb anyagi terheket jelentett volna, mert a tanítói javadalom természetesen még így is kevesebb volt a lelkészinél. Kajdi júliusban panasziratot fogalmazott FL ellen, amelyet 16 zengövárkonyi egyháztaggal aláíratott és eljuttatta az espereshez. Mivel Kajdit okirathamisítással gyanúsították, FL VIII. 3-án írt Drávapiskibe, ahonnan VIII. 18-án a presbitériumtól Kajdit súlyosan elmarasztaló választ kapott (ld. 697. sz.). Ugyanezidő tájt híre járt, hogy Kajdi, aki Romániából szökött át Magyarországra, mint belényesújlaki tanító 1924ben az ottani román jegyző fiát felbújtva vele együtt elrabolta a községi adót tartalmazó kazettát, amiért egy évi börtönbüntetésre ítélték. A belényesújlaki jegyző és lelkész, a nagyváradi református püspök és a nagyváradi törvényszék jegyzője levélben megerősítette a hír igazságát (ld. 699., 705. sz.). Kajdi — bár FL és az esperes is megpróbált lehetőséget adni neki arra, hogy állásáról lemondva önként távozzék, — nem ezt tette. Amikor a Zengóvárkonyban IX. 11-én tartoti vizsgálat eredményképpen állásvesztésre ítélték, előbb az egyházmegyei, majd az egyházkerületi s végül a konventi bírósághoz is fellebbezett, — eredménytelenül, mert valamennyi fórum helybenhagyta az ítéletet. Az egyházmegyei bíróság fellebbezési tárgyalása XI. 8-án, az egyházkerületi bírósági tárgyalás XI. 25-én volt, (ítéletének száma 28/1929.B.) a konventi bíróság pedig 1930. II. 18-án 9A930. sz. a. hagyta helyben az eredeti döntést. Ezt a határozatot Baltazár Dezső tiszántúli püspök, a konvent lelkészelnöke, Bónis Ernő főgondnok, világi elnök és Kun Béla jegyző írta alá. (MTAK Kézirattár Ms 4593A49-150.) A már említett bűntetteken kívül sikkasztás, lázongásra való felbujtás, zavarkeltés, lelkészének ártatlan meghurcolása, büntetett előéletének eltitkolása, botránkozást 422