Fülep Lajos levelezése II.
Levelek
lyekkel ottlétemkor érdemetlenségemet kitüntetni szívesek voltatok. Nagyon jól esik a gyülekezetnek rólam való jó emlékezése: szinte csodálatos, hogy városi emberek előtt, akik annyi egyéni és szellemi kiválóságokkal találkoznak, maradandó hatással lehessen az én igen egyszerű és igénytelen egyéniségem és szereplésem. De csudálatosak az Istennek útjai is. Szinte kedvem ellen vettem át annak idején az árván maradt Baját; 1 most pedig egyik legnagyobb büszkeségem és gyönyörűségem az egyházmegyében, amelynek református népe olyan közel van a szívemhez, hogy úgy érzem, mintha csak haza mennék, mikor megpihenek a tornya árnyékában. Bámuljuk a génit a mikor az iromtalan kőtömegből formál ki valamit, hát az Isten mit tud kiformálni a pásztor és a nyáj szerencsés összetalálkozásával egy gyülekezetben. Az Úr kegyelme legyen továbbra is Veletek. Tóth Bálintra 2 vonatkozó megjegyzéseidet bizonyos vonatkozásokban meg kell igazítanom. Nem ő volt aki Bajára bekísért, hanem Nyerges Gyula 3 rektor, akinek elintézni való dolga lévén, kért hogy bejöhessen; természetesen szívesen vettem. Nyerges volt az, aki a táskámat is beadta, de azután a dolga után ment nyomban. Tóth Bálint a cséplőgépe eladása ügyében várta az embereit, akik már előtte való napon is fölkeresték; azért nem jött be akkor. Úgy emlékszem azt mondta, hogy ha meg tudnak egyezni, azután mennek be együtt Bajára a jogügylet megkötése céljából. Ha nem tévedek, valami bátmonostori emberek voltak. Tóth Bálinttal az idő rövidsége miatt is keveset beszélgettünk, mivel — kivételesen — korán le is feküdtünk. Ahogy emlékszem annyit kérdeztem, hogy szoktatok-e Ti hozzájuk kimenni Szeremlére, mire azt felelte, hogy püspök látogatása óta 4 nem voltatok. Csupán ennyi vonatkozásban volt szó Rólatok. Az ígért közlést azonban, ha csak módját ejthetjük készséggel várom. Pesti utadon, gyógykezeltetésedre 5 Isten áldását kérve, szíves tisztelettel és meleg érzésekkel vagyok szerető bátyád Kerecsényi esperes MTAK Kézirattár Ms 4587/347. Kézírás, papíron „Solti ref. egyházmegye esperesi hivatala Dab 144/1926" feliratú bélyegző, a 144. sz. kézzel kitöltve. 1 Baja a trianoni békekötés előtt az Alsóbaranya-Bács-szlavóniai egyházmegyéhez tartozott, 1921 őszén csatolták a solti egyházmegyéhez, miután felszabadult a szerb megszállás alól. Kerecsényi az egyházmegyei jegyzőkönyvekben több ízben hangot adott büszkeségének a baja ref. egyházközségben folyó munkáról szólva. Ld. 689/2. 2 Tóth Bálint szeremlei ref. lelkész. 3 Nyerges Gyula szeremlei ref. kántortanító. 4 Ravasz László 1924. X. 4-én Baján, X. 5-én Szeremlén járt a solti egyházmegyében tett körútja során. Eszerint FL is elkísérte Szeremlére. Ld. még 448/5. 5 Ld. 542/3., 544/3., 550/5., 557., 558., 559. és 560. sz. 299