Fülep Lajos levelezése II.

Bevezetés

gi áldozatot vállalt, s adósságait lelkészi jövedelméből nem, csak külön keresetből tudta volna törleszteni. Zaklatott lelkiállapota miatt viszont képtelen volt dolgozni. Az anyagi gondokat végül a baráti támogatással elnyert Baumgarten-díj enyhítette valamelyest, s a vele járó hírverés hatására meghívták magántanárnak a pécsi egyetemre. Ez sem ment azonban simán: mint korábban is, valahányszor összeütközése támadt valakivel, azonnal előkerült a Tanácsköztársaság idején történt egyetemi tanári kinevezés vádja Most is igazolnia kellett magát, ezúttal a református egyház külön e célra összehívott társadalmi bizottsága előtt, amelynek határozata a pécsi egyetem bölcsészeti karának tanácsát volt hivatva befolyásolni és megnyugtatni. E három eseménysor — a Horthy-látogatás, a Kajdi-ügy és a pécsi magántanárság — ugyancsak külön kapott hosszabb-rövidebb összefoglaló jegyzetet. A kötet 453 ill. 454 levelet tartalmaz, egy datálatlan német levélfogalmazványt ui. a tematikailag megfelelő helyen, jegyzetben közlök illusztratív céllal. A kötet anyagának mintegy harmadrésze kapcsolódik Fülep Lajos egyházi pályafutásához és tevékenységéhez. E levelek közül az említett Kajdi-üggyel kapcsolatos valamennyi feltalálható darabot közreadtam, bár tartalmuk olykor nagyrészt fedi egymást. Mégis szinte mindegyik tartalmaz a többiben nem említett részleteket, s a Kajdi-üggyel kapcsolatosan írt levelek száma és terjedelme jól érzékelteti, mennyi időt és energiát emésztett fel a Fülep és egyházközsége életét feldúló eset körüli küzdelem. A levelezés további kétharmad része Fülep Lajos más kapcsolatainak és írói munkásságának dokumentumaiból áll. Amint rendeződni kezdett az élete, megkereste régi barátait: a Nyugat köréből ismert és szeretett Elek Artúrt, a Vasárnapi Kör néhány tagját: Kner Imrét, Lesznai Annát; kedves tanítványát, Tolnai Károlyt, majd utóbb a régi elveszett barátot, Kárpáti Aurélt. Néhányan maguk jelentkeztek: Mannheim Károly, Sinkó Ervin, Szántó Rezső és mások. Új kapcsolatok is kialakultak, vagy felbukkantak olyan régi ismerősök, akik korábban levélíróként nem szerepeltek. A személyes kapcsolatok felelevenítésével párhuzamosan Fülep elővette félbemaradt munkáit is: a Dante-könyvet, a misztikusokat, kötetben megjelentette a Magyar művészetnek a Nyugatban közreadott fejezeteit, s más kiadatlan műveinek publikálását is tervezte. Utóbb egyre szaporodó felkérések nyomán új tanulmányok, kritikák, könyvismertetések kerültek ki a tolla alól. A kötet leveleinek sorszáma 339-cel kezdődik, így folyamatosan kapcsolódik az I. kötet anyagához. A levelek kronologikus rendben követik egymást, a kötet a dátumokat ezúttal sem a levélen feltüntetett formában és helyen, hanem egységesen a levél elején, azonos formában közli. Azonos dátum esetén először a Fülep által írt, majd a kapott levelek következnek a címzettek ilL levélírók betűrendjében. Olykor előfordul, hogy Fülep ugyanannak a személynek ugyanaznap két vagy néha több levelet is írt: ilyenkor első helyre kerül a hivatalos, másodikra a magánjellegű levél. A levél szövegében [ ]-ben a rövidítések feloldása, a jegyzetekben pedig a feltételezett vagy kikövetkeztetett adatok olvashatók, indoklásukkal kiegészítve. Idegen nyelvű levelek a jegyzetekben magyar nyelven is szerepelnek. 18