Fülep Lajos levelezése II.

Bevezetés

A leggyakrabban előforduló személyekről külön lexikonszerű mutató készült betűrendben. Ebben találhatók meg mindazok, akiknek neve mellett a levél szövegében nincs jegyzetre utaló szám; a többiekről az első ill. a legfontosabb helyen a jegyzetben olvasható magyarázat. A jegyzetekben közölt idézetek mindig magyar nyelvűek, akármilyen is az eredeti nyelvük. A levelekben gyakran esik szó Fülep Lajos könyvtárában meglévő könyvekről. Ez csak a halála idején birtokában lévő művek esetében állapítható meg bizonyosan, a Fülep halála után a Művészettörténeti Kutatócsoport munkatársai által készített könyvjegyzék alapján (MTAK Kézirattár Ms 4600/11.) Maga a könyvtár a Kutatócsoport birtokába került s ott elkülönítve őrzik. A barátok, tisztelők által Fülep Lajosnak dedikált könyvek ajánlásainak szövegét a Könyvértékesítő Vállalat III. antikvár könyvaukciójának katalógusa alapján idézem. E műveket még életében odaajándékozta, s 1987. XI. 20—21-én aukcióra kerültek, adataik és az ajánlások szövege a katalógus 104 —158. lapjain szerepelnek. A bibliai utalások feloldása nem a mai, hanem a húszas években használatos Károli Gáspár — bibliafordítás szerint olvasható a jegyzetekben. Külön mutatók készültek a levélírókról és címzettekről, Fülep Lajos műveiről, valamint elveszett, tervezett, meg nem írt vagy megrendelt írásairól; továbbá az idegen szavakról és kifejezésekről. Fülep életének e szakaszát adatszerű kronológia foglalja össze. Köszönet illeti a Soros-alapítványt, amely lehetővé tette a fiesolei Archivio Papiniben és a firenzei Casa Buonarotti-ban (Tolnai Károly hagyaték) való kutatást; az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárát, a Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattárát, a Dunamelléki Református Egyházkerület Levéltárát és a Békés Megyei Levéltárat, továbbá a ságvári, dombóvári, magyarbólyi és zengővárkonyi református lelkészeket, akik lehetővé tették számomra az egyházközségi irattárak használatát. 19