Fülep Lajos levelezése II.

Bevezetés

BEVEZETÉS Fülep Lajos levelezésének második kötete az 1920 januártól 1930 december végé­ig írt és kapott leveleket tartalmazza. Az első kötethez hasonlóan nem kerültek bele a teljesen magánjellegű és a Fülep személyes pályájához nem kapcsolódó, kizárólag hivatalos egyházi ügyeket tartalmazó darabok. A bő egy évtizedet felölelő kötet Fülep Lajos életének részleteiben legkevésbé is­mert időszakát tálja fel, s azt, amelyről az eddig megjelent emlékezésekben nem egy téves és pontatlan állítás látott napvilágot. Ez az időszak nemcsak kevéssé ismert, hanem egyszersmind életének talán legnehezebb periódusa is volt. A kötet az 1920 évi mintegy fél esztendős második római diplomáciai megbízatá­sával kezdődik, majd onnan való hazatérése után Fülep megvalósítja több éve érle­lődő s 1916 őszén a teológiára való beiratkozással realizált elhatározását: falusi pap­ként élni lelkészi és írói munkájának. Pályafutásának állomásai Medina, Dombóvár, Baja s végül lelkészségének utolsó, húsz esztendeig való színtere: Zengővárkony. Minthogy az e levelekben foglaltak megmagyarázásához olyan levéltári kutatáso­kat kellett végezni, amelyeknek eredménye nem volt a jegyzetekbe a szokásos mó­don beilleszthető, de ismerete a teljes megértéshez elengedhetetlen, az ismétlések elkerülése végett s a dolgok hátterének megvilágítása érdekében a medinai, a dom­bóvári, a bajai és a zengővárkonyi lelkészi poszt első említésénél összefoglalóan köz­löm azokat a dokumentumokat, idézeteket ilL megállapításokat, amelyek Fülep La­jos életének e szakaszait megvilágíthatják. Itt, az első helyen sorolom fel az e színte­rek problémáival kapcsolatos többi levelet is, a későbbieknél pedig erre az első, rész­letes jegyzetre utalok. Hasonló módon jártam el három más, fontos téma kapcsán: az első az 1923-as ba­jai kormányzólátogatás nyomán támadt, a kabinetirodát és a belügyminisztériumot is mozgásba lendítő affér, amely a bajai városi főispán bukásával végződött. A második az 1929—1930-ban zajló, Fülep Lajost mélységesen elkeserítő Kajdi-ügy. Alighogy megvalósulni látszott az a vágya, hogy szép fekvésű falusi környezetben élhet lelkészi munkájának és — saját elbeszélése szerint — ekkortájt felismert feladatának, művé­szetfilozófiája megírásának, a faluba került új tanító, Kajdi Lajos részint önös érdek­ből, részint bosszúvágyból, amiért Fülep megakadályozta törvényellenes céljainak elérését, elhatározta, hogy tönkreteszi, s a falu egy részét maga mellé állítva pokol­lá tette az életét. Noha hamarosan kiderültek Kajdi múltjának sötét foltjai, a dolog odáig fajult, hogy Fülep ellen is egyházmegyei fegyelmi vizsgálat indult, amely ugyan felmentéssel, sőt teljes erkölcsi elégtételadással végződött, mégis hosszú időre feldúl­ta az életét és munkaképtelenné tette. Ehhez járult még a pécsi ügyészségen ugyan­csak Kajdi feljelentésére nemzetgyalázás és kormányzósértés miatt indított vizsgálat is. Mindez annál súlyosabban érintette, mivel a zengővárkonyi csere létrejötte érde­kében a parókia saját költségére kezdett renoválásával és kibővítésével komoly anya­17

Next

/
Thumbnails
Contents