Fülep Lajos levelezése I.
Levelek
gyakorló hatósághoz fognak fordulni s kérik a jelenlegi állásukban leendő megerősítést. Ezáltal elismerjük, hogy ők souverainek, de nem ismerjük azt el végleges állapotnak, hanem csupán jelenleg, tényleg fennálló állapotként. Azt ígérte Berinkey, hogy ezt a legközelebbi min. [iszter] t. [anácsjba beviszi, s utána hívat engemet. Másnap hiába vártam az értesítést, s mivel a Külügyből 2 ízben is telefonáltak értem, felmentem a Külügybe. Ott a kis Egry 5 igen lelkesnek mutatkozott, egy csomó propaganda iratot s térképet készített össze, azért, hogy azt kivigyem néked - amit én természetesen meg is ígértem. A részedre kiállítandó írásra nézve meg azt mondotta, hogy Te már kaptál egy olyant, de ha nem kaptál, úgy most feltétlenül ki kell állítani. 6 így vélekedik szerinte Lorschy 7 is. Onnan a külügyből telefonáltam Szillernek, 8 keresctte Berinkey, s mivel azt a feleletet kaptam, hogy még nem adta át Berinkey a Te 2. számú jelentésedet, azt mondották a külügybe, hozzam azt el ő hozzájuk s ők egy-kettőre elintéztetik. Igen ám könnyű ezt mondani, de hogy vegyem én vissza Berinkcytől a Te jelentésedet? Elmentem Szillerhez érdeklődni, visszakaphatnám-e a jelentést, ő azonban nem vállalkozott arra, hogy elkéri az iratot. így aztán vártunk másnapig. Másnap maga Egry telefonált Szillernek, s mivel isméit azt a választ kaptuk, hogy Berinkey sem a tisztviselők ügyét nem vitte be a tanácsba, sem a másik iratodat nem ádta át senkinek, Egry ismét kérte Sziliért, küldené át a jelentésedet rövid úton hozzájuk, mert úgyis hozzájuk tartozik. Szillcr ismét azt felelte, ő nem kérheti el, s Egry sem kérheti el, mert ők túl kis emberek hozzá, ezt csupán v[a]l[a]mi nagyobb fejű ember teheti pl. Harrer 9 vagy más. Erre azután lementünk együtt Harrer-hez, de szegény kis Egry még el sem mondhatta a mondókáját, amikor Harrer - az a vén marha - egy ideges mozdulat kíséretében annyit felelt mindössze, hogy „Fülep dolgában a miniszterelnökkel kell beszélni", és sarkon fordulva ott hagyta Egryt. Láttam, hogy így semmire sem megyek, azért arra határoztam magam, hogy elmegyek a másik bácsihoz is, akiben leveled szerint, szintén volt bizodalmad, t.i. Jászihoz. 1 0 Csütörtök d.e. meg is jelentem Jászinál, ő azonban azt felelte, hogy ő nem biztos benne, de néki úgy rémlik, hogy „Rómába a kormány Charmant 1 1 követet küldötte ki s így Fülep ajánlkozására ez idő szerint nem reflektálnak, az nem actualis". Jelzem ő ezt nem mondotta biztosra, s úgy mondá, hogy azt Harrer fogja nékem határozottsággal megmondani. Észrevételemre, hogy Harrerrel nehéz beszélni, rögtön adott részemre egy ajánlólevelet, amelyben arra kérte, fogadna engem soron kívül. Rögtön átmentem vele Harrerhcz, dc bár déli 3 óráig s d.u. 5-7 ig ott vártam, mégsem tudtam véle beszélni, mert a titkára, egy Ernuszt nevű taknyos zsidó kölyök nem vitte be a levelet, azt mondván, „fontos tárgyalni valója van". Visszavittem tehát az ajánló levelet Jászyéknak,[!] azzal, hogy mit sem érek vele, mire a titkárja telefonon megkérte Ernuszt, jelentsen be engemet haladéktalanul. Ennek dacára sem jelentett be a pimasz zsidó 1/2 12-ig, én pedig tovább nem várhattam, mert Berinkeyvel is akartam még aznap beszélni. Éspedig azért akartam B.[erinkcyl-t elcsípni, mert aznap ezt olvastuk a lapokban, hogy a Wilsonhoz 1 2 kiment fiumei küldöttség, Fiume nemzetközivé tételét kérte; már most én úgy gondoltam, ha már maga a Rómába kiment C.[onsigIio] N. [azionale] is elhagyta az addig oly konokul védett álláspontját s nem erősítgeti azt, hogy Fiume végleg olasz, akkor bennünket sem kényszeríthetnek többé ennek elismerésére, s akkor ott vagyunk, hogy az ő álláspontjuk szerint is ideiglenes a mai állapot, tehát a mi ügyünkben is provisoriumról s nem végleges rendezésről lehet csupán szó. Ezt azzal az észrevétellel akartam Berinkeyvel közölni, hogy nézetem szerint a Te jclcnté381
