Fülep Lajos levelezése I.

Levelek

sedben feltett kérdések közül, ez már most tárgytalanná lett, mivel most már valószínűleg mindkét fél el fogja fogadni a provisorium eszméjét. S mivel B.ferinkcy] szerint csupán ezt az egy kérdést kellett volna min.[iszter]tanács elé vinni, utóbbi kérdés pedig tanács nélkül is megoldható, tehát már most legyen jó ministertanács nélkül határozni a jelentésedben foglaltak felől. (A min.[iszter]tanács határozatának késedelmét azzal indokolta mindig B.ferinkey], hogy addig míg a kormányválság megoldva nincs, nem lehet a kérdést m.[iniszter]t.[anács]ba bevinni.) Ezért szerettem volna a tanácsot, legalább ezen ügyekre nézve elkerülni. Sajnos, B.ferinkey]vel - bár 2-ig ott voltam - nem beszélhettem, hanem Séthy államtitkárnak mondottam cl mindezt, aki úgy látszott, hogy meg is értette a dolgot s arra kért menjek el, másnap, szombaton d.e. Megkértem még kérdezze meg B[crinkey]-t mit tud Charmant kiküldetéséről. D.u. felkerestem még Kluzsinszky külügyi államtitkárt,

1

3 akit jól ismerek, hogy érdeklődjem a Charmant ügyről. Ez este azonban az amerikaiak tiszteletére tea volt, úgy hogy senki sem volt a hivatalban. Szombaton d.e. jókor felkerestem Séthy államtitkárt, - aki természetesen egy szót nem beszélt Berinkeyvcl a fiumei ügyről, - de ezt jóvá akarta tenni, tehát lejött vélem a minister szobájába s ott az útközben hozzánk csatlakozó Kluzsinszkyvel együtt, előkerestette a jelentésedet, a minister távolléte dacára nekilátott annak tanulmányozásának. Azt akarta látni. t.i. el lehet-e kerülni tényleg a min.[iszter]tanácsot. De alighogy nekifogott e munkának, megjött a minister, igen derült ábrázattal, és a világ legnyugodtabb hangján, a legnagyobb nyugalommal azt mondotta, hogy várjunk a dologgal, nem lehet azt tanács nélkül elintézni; ma délután - mondá ő - lesz is már tanács, de nem tudom, akarnak-e az urak ezzel a kérdéssel foglalkozni. Szóval engemet ismét arra kértek legyek türelemmel. Ez alkalommal megkérdém B.ferinkey jt mit tud Charmant ügyről. Ő azt felelte , .tanácsi határozat alapján megbízást nem kapott, de lehet, hogy a ministerelnök e nélkül meghatalmazta őt". Én erre felmutattam nékik a Nap-nak idemellékelt cikkét, amellyel igazoltam, hogy az olaszok várnak Tégedet. Hát erre is azt felelték, hogy a Nap nem autenticus, nem biztos, hogy volt ilyen hír a Corricreban! Ezeket az urakat ugyan hat ökörrel sem lehet tespcdésükből felrázni s kimozdítani. Ekkor azonban felhasználtam az alkalmat s Kluzsinszkynek elmondva, hogy hányszor akartam Harrer-hez bejutni, átadtam Jászi levelét s kértem tudná meg, hogyan áll a Charmant-ügy. Ezt meg is ígérte. Holnap megyek el hozzá. Tegnap azután d.u. véletlenül találkoztam egy Pahunek István nevű fiumei államtisztviselővel, aki azt újságolta, hogy a C.fonsiglio] N.

[azionale] a tisztviselő ügyek rendezésére végső határnapul jan.fuár] 15-ikét tűzte ki. Én erre rögtön telefonáltam Sziller Péternek, s kértem jelentse ezt a ministernek, azzal, hogy most már a dolgot tovább halogatni nem lehet. Azt a választ kaptam, jöjjek ma be 10-re s a dolgot elintézzük. Ma aztán örömmel olvastam az újságban, hogy B.[crinkey] lett megbízva a min.[iszter]elnöki teendőkkel is, gondoltam ezután már nem kell Károlyitól kérdezni mindent, végre elkészülünk a dologgal. Ott is voltam 10-re én is, még egy bírói küldöttség is (Olchváry curiai bíró stb.) s bár 11-kor még azt telefonálta be B.[crinkey], hogy 1/2 órán belül benn lesz, mégsem jött be, hanem 12-kor azt telefonálta, hogy a min.[iszter]elnökségcn van s hogy holnapra kéret minket. Elképzelheted dühömet. Előbb, úgy gondoltam felkeresem d.u. a lakásán, de végül mégis úgy határoztam, hogy nem megyek el ő hozzá, hanem mindezt leírom néked s jól lepecsételve leküldöm Pahunek úrral, azzal, hogy ha tényleg 15-re lenne a határnap kitűzve, eszközölj ki esetleg - szükség esetén - újabb halasztást, hat.i. a provisorium alapján a kérdés nem lenne megoldható. Én meg igyekszem 5-10 nap alatt döntést s határozatot provocálni s akkor hozom.