Fülep Lajos levelezése I.
Levelek
Magam részéről egyéb, politikai személyiségektől szerzett információim alapján arra a meggyőződésre jutottam, hogy az olasz kormány a legnagyobb valószínűség szerint hajlandó volna a magyar kormány hivatalos kiküldöttjével tárgyalni. Bátor vagyok tehát Miniszterelnök Urat felkérni, méltóztassék e lépés kívánatossága felől sürgősen határozni s ha a határozat igenlő, alkalmas személyt e missióval haladéktaltanúl megbízni. Ha Ministerelnök Úr jobbnak látná, hogy egyelőre csak magánjellegű puhatolózás történjék Romában, azt megbeszélésünk értelmében el fogom végezni. Ebben az esetben is szükséges azonban, hogy meghatalmazó levél birtokában legyek, mert enélkül még magánjellegű beszélgetésre se fogadnak az olasz s a többi entente politikusok. Romában ugyanis az olasz illetékes tényezőkön kívül eddigi információim szerint alkalmam lehetne az amerikai és az angol nagykövettel is beszélni, de természetesen csak úgy, ha a magyar kormány írásban felhatalmaz arra, hogy beszélhessek velük. Enélkül nem. Bár nem szívesen élek recriminációkkal, szóvá kell tennem, hogy a miniszterelnökség, a Budapesten székelő fiumei kormányzóság és a külügyminisztérium illetékességi kérdést csinálván abból, hogy ki állítsa ki a fiumei olasz hatóságok előtt használandó kormánybiztosi megbízólevelemet, december 14-én történt kinevezésem dacára csak 26-án vehettem kézhez a megbízólevelet, aminek folytán oly későn jöhettem Fiúméba és oly későn láthattam az itteni ügyek rendezéséhez, hogy arra az időre, amikor Wilson Romába megy, 3 nem juthatok oda, pedig kilátásba helyeztetett előttem, hogy vagy személyesen megjelenhetek előtte, vagy kezéhez juttathatom a magyar kormány kimerítő memorandumát. Erről, sajnos, lekéstünk, nézetem szerint a legjobb és legutolsó alkalomról az előzetes békekonferencia összeülése előtt - a magyar ügy kétségtelen kárára. Mivel úgy vélem, hogy ilyen lehetőségeket többé elmulasztanunk nem szabad, ismételten kérem Ministerelnök Urat, méltóztassék akár az én, akár más megbízott olaszországi akciójának jellege felől sürgősen határozni s ha helyénvalónak találná az entente államok képviselőivel való beszélgetésre feljogosító meghatalmazó levél kiadatását számomra, azt úgy méltóztassék kiállíttatni, hogy Budapestre küldött és két nap múlva visszatérő futárom magával is hozhassa. Grazioli az olasz-magyar közeledés előkészítésére alkalmas módnak találja, ha olasz csapatok mennének Budapestre. Méltóztassék erről is határozni és ugyancsak futárom útján értesíteni, vájjon kifejezhetem-e előtte a magyar kormánynak azon óhaját, hogy olasz csapatok menjenek Budapestre. E lépést igen fontosnak tartom az Itáliával való közvetlen kapcsolat létesítése céljából. Ugyancsak igen fontos volna, ha Ministerelnök Úr összehívná a budapesti lapok szerkesztőit és közölné velük, mennyire árt a magyar ügynek, ha ők, különben is valótlan, és tendenciózus, szláv forrásból eredő híreket publikálnak olaszországi forradalmi mozgalmakról. Inkább semmit, mint ilyeneket. Csak magunknak ártunk vele. Olaszországban a magyar lapokat a legnagyobb figyelemmel kísérik s az ilyen hírek a legnagyobb mértékben megnehezítik a közeledést. Sőt kívánatos volna Fiúméban sajtóiroda felállítása, amely a magyar lapokat innen informálná az olasz ügyekről. 4 Ugyancsak nem ajánlhatom eléggé az óvatosságot abban a tekintetben, hogy kik mennek Olaszországba magyar részről. 5 Tekintettel a szerb-francia részről kifejtett nagyméretű kémkedésre, tapasztalatlan emberek bármilyen ártatlan jellegő propagandája Itáliában igen káios lehet számunkra. Azért említem ezt, mert tudomásom szerint egyesek részben Budapestről, részben magából Fiúméból Romába igyekeznek. Kérek egyrészt tu376