Fülep Lajos levelezése I.

Levelek

dósítást arról, van-e a magyar kormánynak tudomása róla, másrészt utasítást arra, hogy a kormány meghatalmazottjaként eltiltsam e lépéstől azt, akit megfelelőnek nem tartok. Végül még azt kell megjegyeznem, hogy az olasz főparancsnokon kívül érintkezésbe lépek a többi entente-hatalom itteni katonai képviselőjével is, ami az amerikaival már megtörtént, s a többivel is mielőbb meg fog történni azon céllal, hogy őket a magyarországi viszonyokról megfelelően tájékoztassam, sőt a holnapi nap folyamán természetesen a legnagyobb titokban, találkozni fogok a volt fiumei horvát főispánnal, Lenaccal

6 is, szem előtt tartva azt, hogy nekünk mindenkivel keresnünk kell a közeledést. Ez a beszélgetés egészen magánjellegű leend s ha sikerül Lénáétól használható információkat szereznem, alkalomadtán tudósítást küldök róla. A legmélyebb tisztelettel Dr. Fülep Lajos Gróf Károlyi Mihály ministerelnök úrnak Budapest MTAK Kézirattár Ms 4592/63. Kézírásos fogalmazvány FL hagyatékában. Az elküldött példányból (OL-K-64 KÜM Res. Pol. 1919-1132) a fogalmazványhoz képest kisebb eltérésekkel ill. kihagyással közölve: Károlyi-lev. 366-368. Károlyi Mihály (1875-1955) liberális demokrata politikus, 1918. X. 31.-1919.1. 11. között miniszterelnök, 1919. I. 11-in. 21. között köztársasági elnök. 1 Ld. a 318. sz. levél jegyzetét. 2 Grazioli, Francesco Saverio. 3 Wilson, Thomas Woodrow (1856-1924) demokrata párti politikus, 1913-1921 között az Egyesült Államok elnöke. 1919. I. 4-én és 5-én volt Rómában. 4 Ld. a 322. sz. levelet. 5 Az Országos Propagandairoda megbízásából Zambra Alajos, Gerevich Tibor és Kőszegi László utazott Rómába. 6 Lenac, Richard ekkor a Szlovén-Horváth-Szerb Nemzeti Tanács tagja volt. 322. BRÁJJER LAJOS - FÜLEP LAJOSNAK Fiume, 1919. I. 7. Dr Fülep Lajos úrnak a magyar kormány teljhatalmú megbizottjának Fiume A jelen eseményei mutatják legjobban, hogy nagy hiba és mulasztás történt azzal, hogy a külföldet nem tájékoztattuk kellően a magyarországi viszonyokról. Itt csak az olasz sajtó informálására akarok rámutatni. Míg például az olasz lapok majdnem naponta foglalkoznak a jugoszláv ügyekkel, a magyar állapotokról alig olvasunk valamit. Ezen a lehetetlen állapoton szerény véleményem szerint úgy lehetne segíteni, ha Fiumében sajtóirodát állítanánk fel.

1 Az a tervem, hogy egy kőnyomatos lapot indítok meg olasz és magyar nyelven, mely Fiuméből küldi szét az olasz lapoknak mindazt a mi Fiúméra, Horvátországra és Magyarországra vonatkozik. Hogy miért éppen Fiúméból és nem Budapestről? Azért, mert az olaszországi sajtónak valószínűleg több bizalma lesz az olyan hírekhez, melyek olasz városból jönnek. De nem is szándékozom csupa magyar hírt küldeni, hanem vegye377