Fülep Lajos: Egybegyűjtött írások I.

Nyomtatásban megjelent írások

37 tésére fordítottak, hogy ezzel szolgálatot tegyenek a nevelésnek, a művelődésnek és művészeteknek — meg kellett hajolnunk ennyi lelkesedés és buzgalom előtt! A kiállítás jelentőségét ma már fölösleges magyaráznunk, és nevetséges is. Művelt emberek, akiknek érdeklődésére az ügy számíthat, átértik a célt, amely mögötte rejlik, annál is inkább, minthogy maga a cél, mint eredmény, szemmel láthatóan áll eléjük. Elég, ha arra a néhány rajzra és festményre hívjuk fel a közönség figyelmét, melyekben a fölkeltett és helyes úton vezetett művészi érzék oly impozánsul nyer kifejezést. Ez a néhány rajz a legjobb válasz a gáncsolkodóknak, kik még ma sem akaiják elfogadni ennek az új iránynak az életrevalóságát. Új — nálunk. Az alapos németek és angolok már rendszeresen tanulmányozzák és tanítják a gyermekművészetek módját és hasznát. Az első impulzust a kérdéshez a japonizmus adta, illetőleg a japánok primitív festői. Modorukat megösmerhetjük anélkül, hogy Japánba, Németországba vagy Angliába kimennénk. Megtaláljuk itthon is a gyermekek rajzolásánál, mert ez a két dolog lényegileg egy és ugyanaz. Másik szempontból nézve a dolgot, kutatás nélkül is meglátjuk a mozgató*, fejlesztőerőt, mely a gyermekeknél rajzolás közben működik, s mely élesíti emlékező tehetségüket, fantáziájukat és gondolkozó-, összeállítóképességüket. Az emberiség fejlődését látjuk ezekben a rajzokban tükröződni, ha kezdve a legkisebbeknél fölfelé haladunk, az éveket és intelligenciát tekintve magasabb fokon álló gyermekek rajzai felé. A „tabula rasá"-nak helyes teleírására, rendszeres tökéletesítésére nincs alkalmasabb mód ennél. Etnográfiai érdekesség is rejlik a kiállításban. A faji sajátságoknak megnyilatkozását és fejlődését tapasztalhatjuk minduntalan. A fejlődés mellett ott áll természetesen a fejlesztés is. Egyelőre nem akarjuk a kiállítást minden részletében letárgyalni, nincs is rá módunk. Mint igen jellemző részleteket kiemeljük az antalfalvai gyermekek kiállítását, akik pompás tárgyakat, szerszámokat is állítottak ki, ami főként Rapos gyűjtő érdeme; karakterisztikus a felsőmuzslyai és temes-kutasi kiállítás is, melyekből élénken olvashatjuk ki a nép foglalkozását, gondolkozásmódját, lelkivilágát mozgató tárgyaknak és eseményeknek a jelentőségét a gyermekek lelkivilágában. Erre különben nagyon sok esetet hozhatnánk fel. A fejlődésnek természetes következménye, hogy a fiúk, ha nagyobbra nőnek, még ha nem is rajzolótehetségek, tökéletesebben látnak, és hűbben reprodukálják a látottakat. Akiknek meg tehetségük is van, az a helyes módszer mellett hamar nyilatkozik meg, és ad alkalmat a fejlesztésre. A természet utáni rajzolás már valóságos művészet például egy Nedelykovics nevű polgári iskolai tanulónál, akinél már színharmóniákat, pompásnál pompásabb hangulatokat s határozottan megnyilatkozó egyéniséget láthatunk. Nemes versenyre kelnek Szalaváry tanár növendékeivel Streitman