Fülep Lajos: Egybegyűjtött írások I.
Nyomtatásban megjelent írások
183 Dr. KLAUSZ Vígjáték 5 felvonásban. írta L'Arronge Adolf. Ford. Sebestyén Károly. — Először adták a Vígszínházban december 29-én Egy igen hosszú német darabban, mely csak német és rossz, fél nyolctól fél tizenkettőig járnak-kelnek emberek és asszonyok cél és ok nélkül. Tudniillik: Griesinger Lipót pénzes ékszerésznek a leánya, Júlia, Boden Miksa bárónál van férjnél. A báró óriás adósságait Griesinger kifizeti azon föltétellel, ha Boden Júliát boldoggá teszi. A fiatalasszony azonban nem lehet boldog, mert lehetetlenséget kíván férjétől: hogy dolgozzék, mégpedig azon a birtokon, melyről oly sokat beszél. Ez a birtok a hitelezők kezében van. Boden Griesingerrel sokat iszik és szórakozik. Júlia azonban mindenáron meg akarja komolyítani férjét, s ezért fordul a nagyeszű dr. Klauszhoz, a nagybátyjához, a hihetetlenül goromba és nemes szívű orvoshoz. Ennek a Klausznak van egy felesége, Mária, és van egy leánya, Emma. Történik, hogy Griesinger észre tér, és belátja, hogy leánya csakugyan nem boldog férje oldalán. A segítség ki volna más, mint megint a nagy Klausz, aki igazi német leleményességgel és orvosi komolysággal beadja a könnyelmű és arisztokratikusán önérzetes Bodennek azt a gyermekmesét, hogy a gazdag após, Griesinger röviden, de velősen tönkrejutott. Boden abban a pillanatban megjavul, elmegy feleségével a birtokra, hogy komoly munkában és pénzszerzésben robotolja le életét. Bodenből mintagazda válik, Klausz ragyog a jószívűségtől. Emma felesége lesz Gerstelnek, s ki-ki, amenynyire csak tőle telik, boldog. A nagyapáink szórakoztatására írt régiségből hiányzó természetes vidámságot egyik-másik színész azzal igyekezett pótolni, hogy eleve lemondva minden vígjátéki tónusról, ízléstelennél ízléstelenebb tapshajszákat vitt véghez. Vendrey valósággal fizikai rosszullétet és visszatetszést keltő erőlködést produkált. Szerencsére hasztalanul, mert a közönség nem nevetett, legföljebb a karzati része, de az is csak kényszeredetten. Góth a címszerepben úgynevezett „karakteralakítást" nyújtott, ami abból állt, hogy nagyokat lépett, száját berregtette, és haragosan nézett. Üres, kongó volt minden szava, egész játéka, úgy, mint a többieké is jórészt, akik leginkább ismert szerepeik egyes részleteit variálták. Ilyen volt Balassa, Tapolczai, Papp, Pécsi Paula, Haraszthy H., Komlóssy I., aki mind alig egy-két árnyalatban különböztek egymástól. Élt a színpadon Hegedűs, aki ugyan szintén föltette a bohócsipkát, és Kiss Irén, akinek eleven temperamentuma magával ragadta a közönséget. Egy hálálkodó sváb szerepében jóízű és kellemesen diszkrét epizódalakot nyújtott Sarkadi. !