Rózsa György: A Magyar Tudományos Akadémia palotája
IV. A palota első emelete
1. Főalak a természettudomány, mellékalakok a kémia és a fizika. 2. A mennyiségtan a csillagászat és földrajz kíséretében. 3. A szépirodalom illetve az epika, a lírával és a drámával. 4. Clio a történettudomány képviseletében, mellette az archaeologia és a filológia. 5. A jog és államtudományok főalakját az oklevéltan és a szónoklattan mellékalakjai kísérik. * Az első emeleten balra fordulva az Elnökségre, illetve a Tudósklubba jutunk. Az Elnöki Titkárságon kiállított kép- és szoboranyag a következő: Eötvös Lóránd Benczúr Gyulától, Szalay László Székely Bertalantól, Vörösmarty Mihály Barabás Miklóstól (1810-1898), Kazinczy Ferenc Josef Kreutzingertől (1757-1829), Madách Imre Roskovics Ignáctól, Wesselényi Miklós és Kemény Zsigmond, mindkettő Barabás Miklóstól, Kisfaludy Károly (másolat), valamint Kodály Zoltán bronz- és Korányi Frigyes márványmellszobra, előbbi Palotai Gyula alkotása. A bécsi Josef Kreutzingernek a magyar felvilágosodás vezető íróját, Kazinczy Ferencet ábrázoló festménye a magyar író ikonográfiájának legkvalitásosabb darabja. A festő a felesleges részletek elhagyásával a szemlélő figyelmét az értelmes arcra irányítja, ezt a törekvését a megvilágítás is elősegíti. Az arcnak, mint a jellem tükrének plasztikus kiemelését szolgálja a semleges háttér, valamint a könnyed festői eszközökkel megoldott ruházat is. Barabás Vörösmarty-képmása szintén a magyar irodalomtörténeti ikonográfia kincsei közé tartozik. Az Auróra-kör tagjai rendelték meg a nemrég Pestre telepedett fiatal festő támogatására. Ezen túlmenően azonban a Szózat költőjének korabeli népszerűségét is bizonyítja. Székely Bertalan az akadémikus történeti festészet egyik vezető alakja. Monumentális kompozíciói mellett azonban hagyott ránk néhány kiváló portrét is. Ezek közé tartozik Szalay László főtitkárt, a neves jogtudóst és történetírót ábrázoló képmása. A beállítás előkelősége az ábrázolt társadalmi pozíciójára, az attributumszerűen elhelyezett hatalmas könyvek és iratok foglalkozására vallanak. A Tudósklub helyiségeit részben régi bútorokkal rendezték be, a vitrinekben az Akadémia gyűjteményeiből származó ereklyéket állítottak ki. A falakat festmények és néhány falkárpit díszíti. Az előbbiek közül azokat emelnénk ki, amelyek az intézmény történetével állnak kapcsolatban. Toldy Ferenc képmása Vastagh Györgytől (1834—1922), Bolyai Farkas képmása (másolat), egy ismeretlen 23