Rózsa György: A Magyar Tudományos Akadémia palotája

IV. A palota első emelete

1. Főalak a természettudomány, mellékalakok a kémia és a fizika. 2. A mennyiségtan a csillagászat és földrajz kíséretében. 3. A szépirodalom illetve az epika, a lírával és a drámával. 4. Clio a történettudomány képviseletében, mellette az archaeologia és a filo­lógia. 5. A jog és államtudományok főalakját az oklevéltan és a szónoklattan mellék­alakjai kísérik. * Az első emeleten balra fordulva az Elnökségre, illetve a Tudósklubba jutunk. Az Elnöki Titkárságon kiállított kép- és szoboranyag a következő: Eötvös Lóránd Benczúr Gyulától, Szalay László Székely Bertalantól, Vörösmarty Mihály Barabás Miklóstól (1810-1898), Kazinczy Ferenc Josef Kreutzingertől (1757-1829), Madách Imre Roskovics Ignáctól, Wesselényi Miklós és Kemény Zsigmond, mind­kettő Barabás Miklóstól, Kisfaludy Károly (másolat), valamint Kodály Zoltán bronz- és Korányi Frigyes márványmellszobra, előbbi Palotai Gyula alkotása. A bécsi Josef Kreutzingernek a magyar felvilágosodás vezető íróját, Kazinczy Fe­rencet ábrázoló festménye a magyar író ikonográfiájának legkvalitásosabb darab­ja. A festő a felesleges részletek elhagyásával a szemlélő figyelmét az értelmes arc­ra irányítja, ezt a törekvését a megvilágítás is elősegíti. Az arcnak, mint a jellem tükrének plasztikus kiemelését szolgálja a semleges háttér, valamint a könnyed festői eszközökkel megoldott ruházat is. Barabás Vörösmarty-képmása szintén a magyar irodalomtörténeti ikonográfia kincsei közé tartozik. Az Auróra-kör tag­jai rendelték meg a nemrég Pestre telepedett fiatal festő támogatására. Ezen túl­menően azonban a Szózat költőjének korabeli népszerűségét is bizonyítja. Szé­kely Bertalan az akadémikus történeti festészet egyik vezető alakja. Monumentá­lis kompozíciói mellett azonban hagyott ránk néhány kiváló portrét is. Ezek közé tartozik Szalay László főtitkárt, a neves jogtudóst és történetírót ábrázoló kép­mása. A beállítás előkelősége az ábrázolt társadalmi pozíciójára, az attributum­szerűen elhelyezett hatalmas könyvek és iratok foglalkozására vallanak. A Tudósklub helyiségeit részben régi bútorokkal rendezték be, a vitrinekben az Akadémia gyűjteményeiből származó ereklyéket állítottak ki. A falakat fest­mények és néhány falkárpit díszíti. Az előbbiek közül azokat emelnénk ki, ame­lyek az intézmény történetével állnak kapcsolatban. Toldy Ferenc képmása Vas­tagh Györgytől (1834—1922), Bolyai Farkas képmása (másolat), egy ismeretlen 23

Next

/
Thumbnails
Contents