Rózsa György: A Magyar Tudományos Akadémia palotája

IV. A palota első emelete

férfit ábrázoló kedves olajfestmény, amely tévesen Kisfaludy Sándor nevét viseli, Kazinczy Ferencné egykorú képmása, Kölcsey Ferenc portréja Anton Einslétől (1801 — 1871), az idős Kazinczy Ferenc képmása Johann Endertől (1793-1854), Mednyánszky Alajos arcképe Simó Ferenctől (1801 — 1869), Jósika Miklós és Fáy András ismeretlentől, Kisfaludy Sándor Simótól, Esterházy Mihály Johann Endertől, Széchenyi István Barabás Miklóstól, Dessewffy Aurél ismeretlentől, Fabriczy Sámuel Czauczig Józseftől (1781 — 1857), Károlyi György és Vay Ábrahám Johann Endertől (meg kell jegyeznünk, hogy a Vay- és Esterházy-kép felirata felcserélődött), Imre János Johann Endertől, Széchenyi István fiatalkori képmása vállán puskával, Johann Ender műve, Petőfi Sándor dolgozószobájában Orlai Petrich Somától (1822—1900), Berzsenyi Dániel és egy női arckép Barabás Miklóstól, Kazinczy szülőháza és síija Jakobey Károlytól (1825-1891), két Tengeri táj Kisfaludy Károlytól (1788-1830), Széchenyi István Than Mórtól, II. Rákóczi Ferenc gyermekkorában, Podmaniczky János gyermekei Mányoki Ádámtól (1673-1757). Az utolsó helyiségben függ Zichy Mihálynak (1827-1906) A zene elkisér a bölcsőtől a sírig című, vízfestékkel színezett tusrajza, amely hangversenytérem frízéhez készült vázlat, és amely Voinovich Géza hagyatékából származik. A csíkszerű kompozíció tekercsen került elhelyezésre, így kiterített állapotban a jelenetek sorrendje fordított. Emellett itt látható Kovács Mihály (1818—1892) Arany Jánost ábrázoló festménye is. Johann Ender elkísérte keleti utazására Széchenyi Istvánt. Ezen az utazáson keletkezhetett az a vízfestmény, amely a fiatal arisztokratát közvetlen beállításban örökíti meg. A tartás és a viselet keresettsége a jellemábrázolást szolgálja, olyan embert állít elénk, aki nagyvonalúan, a saját maga által megszabott törvények szerint vezeti életét. Az erdélyi Simó Ferenc Kisfaludy Sándort ábrázoló portréja már a hírneves költőt állítja elénk, bár hivatásának kellékei nem szerepelnek a képen. Az értelmes arc foltját a nemesi származásra utaló zsinóros, sötét ruha és a felhős ég emeli ki. A kompozíció népszerűségét mutatja, hogy hamarosan rézmetszetben sokszorosították. A bécsi Anton Einsle sokszor dolgozott magyar megrendelők számára. Kölcsey Ferencet, a Himnusz költőjét ábrázoló portréja egyike legértékesebb magyar vonatkozású műveinek. Orlai Petrich Soma művészettörténeti helye a magyar történelmi festészet elindítói között van, de néhány kiváló arckép is maradt fenn tőle. Egész életében foglalkoztatta Petőfi Sándor alakja, aki távoli rokona és jóbarátja volt. A költőt íróasztala előtt ábrázoló festménye olyan közel áll 1848-ra datált és a Nemzeti Múzeumban őrzött mellképéhez, hogy hamarosan az után kellett keletkeznie. 24