Rózsa György: A Magyar Tudományos Akadémia palotája
IV. A palota első emelete
IV. A PALOTA ELSŐ EMELETE Az első emeleti folyosó arabeszkes díszítésű hevederíveit kannelurás, páros ión oszlopok tartják. A lépcsővel szembeni falon három szoborfülke helyezkedik el. Keretüket stukkó talapzaton álló pécsi vörösmárvány oszloppárok és mögöttük szintén korintizáló pilaszterek alkotják. A pilaszterek fejezeteit arabeszkes fríz köti össze, a fülkék ívmezőit kandelábert és szirént ábrázoló gipszdombormű tölti ki. A középső szoborfülkében áll Arany János mellszobra, Izsó Miklós a Nemzeti Múzeumban őrzött márvány eredetijének gipsz másolata. Bal oldalt a palota tervezőjének, Stülernek márvány mellszobrát láthatjuk, amelynek felállítását a mester halálhírére, 1865. október 30-án határozták el. Izsó Miklós faragta a berlini Hermann Schievelbein (1817—1867) eredetije nyomán. A jobboldali fülkében helyezték el Holló Barnabás 1910-ben készült Mikszáth mellszobrát. A fülkék között két, reneszánsz gipszkeretbe foglalt, díszesen faragott ajtó vezet a díszterembe. Az ajtókra és a díszterem falburkolatára felhasznált mahagóni faanyagot László Károly Mexikóba kivándorolt honfitársunk ajándékozta. * A 35 méter hosszú, 17 méter széles és két emelet magas Díszterem a palota legreprezentatívabb belső tere. Nemes anyagból, salzburgi vörös márványból csak a három oldalon elhelyezkedő karzatot tartó oszlopok készültek. Az olcsó anyagból, gyárilag előállított részletek (pl. a kariatidák), amelyeket eredetileg ideiglenes megoldásként, takarékosságból alkalmaztak, máig megmaradtak és zavaiják a terem összhatását. A vászonnal bélelt gipszből készült szobrokat berlini minták alapján a már többször említett Marschalkó János öntötte. Mivel a termet elsősorban nappali használatra szánták, az emelvény eredetileg az ablakok előtt állott. Bohus Jánosné, a világosi fegyverletétel szemtanújának felhívására 75x75 cm-es négyzetenként „honleányok" hímezték a szőnyeget rá. A díszterem falképekkel való díszítésének gondolata már korán felmerült. Eötvös József elnök a megnyitó beszédben a következőket mondotta: „Midőn a tudomány diadallal tartja bevonulását a házba, mellyel a nemzet azt megajándékozá, nyissuk azt meg a hazai művészetnek is. Szebb tér ereje megfeszítésére nem 17