Rózsa György: A Magyar Tudományos Akadémia palotája

I. A palota építéstörténete

háborúig nyitva is maradt, amikor az anyagot a Nemzeti Múzeumba költöztették. Mind az Esterházy Képtár, mind a Képcsarnok kiállításairól fennmaradt egykorú ábrázolások értékes dokumentumai a korabeli képzőművészeti kiállítás-rendezési módszernek. A fenti intézményeken kívül a palota hosszabb-rövidebb ideig szállást adott az Országgyűlés bizottságainak, a Benczur-féle festészeti mesteriskolának (1883-tól), az állami női festőiskolának (1888-tól), a Kisfaludy Társaságnak (1865-től), a Természettudományi Társulatnak és a hetvenes években a Műemlékek Országos Bizottságának is. A második világháborúban az épület súlyos károkat szenvedett. Helyreállítása több fázisban történt. 1948-49-ben a külsőt és a földszinti helyiségeket, 1950ben az első emeletet és a kézirattárat, 1954-ben a díszterem falképeit, 1958-ban a második emeleti helyiségeket állították helyre. 1963-ban ismét szükségessé vált a külső helyreállítás.