Rózsa György: A Magyar Tudományos Akadémia palotája

II. A palota épülete

II. A PALOTA ÉPÜLETE Az Akadémia palotájának négyzetes udvart körülfogó, nyugodt arányú, monumentális tömbje keletkezése idején a főváros egyik legjelentősebb terének leghangsúlyosabb épülete volt. Világos elrendezésű és harmonikus tagozású homlokzata ma is fontos eleme a Duna-parti városképnek. Tervezője, Stüler, a klasszicista Schinkel tanítványa és a XIX. századi porosz építőművészet utolsó reprezentatív képviselője, budapesti épületével élete egyik főművét alkotta meg. Rajta a hellenizmus és az északolasz reneszánsz elemeit egyesítette. A stockholmi Nemzeti Múzeum keskenyebb és alacsonyabb középrizalitjával és a 6-6 tengelyes oldalszárnyakkal inkább a horizontális irányt hangsúlyozza, felülete sokkal nyugodtabb, mint a reprezentatívabb budapesti palotáé. Stockholmban a klasszicista jellegű tömeghatás és a historizáló díszítőelemek ellentétben állanak egymással. A Roosevelt térre néző főhomlokzat szélessége 58 méter, az Akadémia utcaié és a Dunára nézőé egyformán 51 méter. A rizalit magassága 28, az oldalszárnyaké 22 méter. A kiemelt rendeltetésű, legfontosabb belső teret, a dísztermet magába foglaló középrizalit 5 tengelyes és három emelet magas. Vörösmárvány lépcsők felett öt árkádnyílásból a három középsőben nyílnak az épület belsejébe vezető kapuk. A boltívek feletti ballusztrádos nyílt erkély a díszteremből közelíthető meg. A díszterem magasságának megfelelően két emeletet összefogó páros korintuszi oszlopok tagolják a rizalit középső részét, míg a széleken oszlopok helyett falpillérek állnak. Az oszlopos középrizalit az építés idején a teret délről lezáró Lloyd-palota oszlopos,timpanonos klasszicista középső részének felelt meg. A kannelurás oszlop- és pillértörzseket az alsó harmadban groteszk faragás, a fejezeteket félalakok díszítik. A középső ablak felett lebegő angyalok tartják a koronás magyar címert. Ez és a többi ablak feletti géniusz Izsó Miklósnak (1831 — 1875), a XIX. század kiváló magyar szobrászának munkái. Az ablakok feletti feliratok a következőképpen hangzanak: HAZAFIAK ALAPÍTOTTÁK / MDCCCXXV. - MŰKÖDNI KEZDETT/MDCCCXXXI.-NEMZETI RÉSZVÉT EMELTE / MDCCCLX. - HÁZA FELÉPÜLT / MDCCCLXIV. A főemeletet lezáró párkány - MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA-felirattal — tartja a felső emelet szintén korintuszi, de méreteikben és díszítésükben szerényebb kivitelű páros oszlopait, illetve a széleken pilléreit. Az oszlopközökben szobrok állanak, a felettük levő részt medaillonba 9