Fekete Gézáné, F. Csanak Dóra (szerk.): A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, 1826–1976.
I. A Könyvtár történetének vázlata
A KÖNYVTÁR TÖRTÉNETÉNEK VÁZLATA A százötven éves Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára az ország egyik legjelentékenyebb közgyűjteménye; a központi és az akadémiai kutatóintézeti könyvtárak együttesen hazánk tudományos információs bázisának legtekintélyesebb részét alkotják. Az állomány — mintegy két és fél millió — döntő többsége tudományos művekből áll, a régi és a legmodernebb könyv- és folyóirattermés egyaránt megtalálható benne. Az alapítástól, 1826-tól 1949-ig, az Akadémia átszervezéséig a Könyvtár volt a Magyar Tudományos Akadémia egyetlen intézménye. A Könyvtár, az Akadémiához hasonlóan a magyar társadalom alapítványa, a reformkor egyik nagy alkotása. 1826 - 1865 Saját könyvtár szükségességét szinte valamennyi 18. századi és 19. század eleji tudományos, nyelvművelő és honismereti célú társaság létrehozását sürgető tervezet és kísérlet hangoztatta.* A Széchenyi István kezdeményezésére 1825. november 3-án létrehozott Akadémia alapítását már néhány hónap múlva, 1826. március 17-én követte a Könyvtár alapjainak lerakása is. Teleki József történettudós, a Tudós Társaság első elnöke ajánlotta fel a Társaság céljaira 30 000 kötetes családi könyvtárát. Alapítólevelében hangsúlyozta, hogy a családi gyűjteményt a Tudós Társaság és „a haza összes polgárainak használatára" kívánja közkinccsé tenni. Az alapítólevél az Akadémia Könyvtára helyét a Nemzeti Múzeum Könyvtára és az Egyetemi Könyvtár mellett jelölte meg. Ezzel a külföldi akadémiai könyvtárak legtöbbjével ellentétben nem egy szűkkörű tudományos testület igényeit kielégítő, korlátozott nyilvánosságú és gyűjtőkörű intézmény, hanem általános tudományos nagykönyvtár létrehozását tűzte ki célul. Az alapítólevél az Akadémia Könyvtára jellegét s egyúttal a magyar könyvtárügy egyik mindmáig érvényes jellegzetes *Bél Mátyás, Bod Péter, Fischer Dániel, Tersztyánszky Dániel, Kollár Ádám, Bessenyei György, Révai Miklós, Decsy Sámuel, Aranka György, Teleki László, Sándor István, Kultsár István, felsőt üki Nagy Pál és mások.
