Rózsa György, Csapodi Csaba et al. (szerk.): A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, 1826–1961.

I. A Könyvtár története, feladatköre, kapcsolatai az Akadémiával

30. közt du. 3—6-ig is) az akadémikusok számára, de külön elnöki engedély alapján más tudósoknak is lehetőségük volt a helybenolvasásra. Az alapítólevél célkitűzése tehát ,,a haza összes polgáraira" vonatkozóan csak részben valósult meg. Ez a korlátozott nyilvánosság természetesen jobban meg is felelt a könyvtár igazi feladatának. 1848-ban elkészült Toldy Ferenc jól átgondolt, szakszerű munkájaként az első nyomtatott könyvtárkezelési és rendtartási utasítás. A Könyvtár előtt tehát zavartalannak látszott a fejlődés további útja. 1849-ben a szabadságharc leverését követő abszolutizmus azonban az egész Akadémia működését korlátozta és anyagi alapjait megrendítette. A nagy ajándékozások egyelőre megszakadtak, csak 1853 ós 1861 között érkeztek inkább értekben, mint mennyiségben jelentékeny hagyatékok : a Jancsó-, a Czech-, és a Somssich-könyvtár, üöbrentei Gábor és Gaál György kéziratgyűjteménye, a vásárlásokra az eddiginél is kevesebb pénz jutott, a kötelespéldányok szolgáltatása még bizonytalanabbá vált, csak a külföldi csere maradt változatlan. Miután Toldy Ferenc bejelentette, hogy sok más teendője miatt tovább nem vezetheti a Könyvtár ügyeit, helyét hosszabb kiesés után csak 1851-ben töltötték be Hunfalvy Pállal. Az ő személyével a Könyvtár ismét a legjobb kézbe került. 1855-ben meghalt az alapító Teleki József, aki elhunytáig állandóan támogatta a Könyvtárt, ós végrendeletében még saját személyi könyvtárával és 24 000 forint pénzalapítvánnyal is gazdagította. Az 1860-as években ismét kedvező napok köszöntöttek az Akadémiára. Az abszolutizmus lazulásával a magyar társadalom ismét nagyobb áldozatkészséggel sietett a nemzeti önállóság jelképének tekintett Akadémia segítségére. Országos akció növelte az alaptőkét, és teremtette meg a feltételeket egy önálló székház megépítésére. 1862 — 65-ben Budapest egyik legszebb pontján, Széchenyi más nagy alkotásainak közelében épült fel az Akadémia palotája Stüler berlini építész tervei alapján (az építkezést Ybl Miklós és Szkalnitzky Antal vezette). 35 évi várakozás után tehát az Akadémia végre saját hajlékában rendezkedhetett be ; megfelelő otthonhoz jutott így a Könyvtár is. Főraktárként az új épület dunaparti oldalán külön erre a célra épült, imponálóan szép 41 X 10,5 m 11