Rózsa György, Csapodi Csaba et al. (szerk.): A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, 1826–1961.

I. A Könyvtár története, feladatköre, kapcsolatai az Akadémiával

Toldy Ferenc, Czuczor Gergely, Reguly Antal és mások. De érkeztek könyvadományok a társadalom minden rétegéből. A könyvadományokkal egyidőben értékes kódexekkel és más kéziratokkal is gyarapodott a gyűjtemény : Teleki József ajándékozottá Könyvtárnak egy hiteles Corvin-kódexet, de ezenkívül más kódexeket is. 1834 óta több értékes magyar nyelvemlékhez is jutott a Könyvtár adományok folytán (Czeeh-kódex, Kinizsi Pálné Magyar Benigna imádságoskönyve, Guary-kódex, Érsekújvári-kódex, Virginia-kódex.) Még 1831-ben kerültek ide a Kazinczykéziratok is. A legfontosabb külföldi folyóiratokat előfizetés útján szerezte be az Akadémia (1841-ben 17 külföldi és 8 belföldi folyóirat járt), de kezdettől fogva törekedett a külföldi cserekapcsolatok kiépítésére is. Hiába volt azonban a nyomtatványok és kéziratok sokasága, ezeket hely, bútorzat és könyvtáros hiányában nem sikerült elhelyezni. Egyelőre meg kellett elégedni azzal, hogy a folyóiratok, a csere és vétel útján bekerült nyomtatványok hozzáférhetően legyenek elhelyezve. A Könyvtár használhatóvá tételének tehát elemi feltétele a megfelelő hely biztosítása volt, mivel a Deron-ház már az első években szűknek bizonyult. Végre 1836-ban az Akadémia tágasabb helyet tudott bérelni a maga számára az Uri-utca 612. szám alatti (ma Petőfi Sándor utca 3.) Trattner-Ivárolyi házban. Az első emeleten foglalt helyet a titoknoki hivatal, 1837-től kezdve pedig a Könyvtár számára béreltek ki négy nagyobb és négy kisebb udvari helyiséget a második emeleten. Most már megindulhatott a rendszeres feldolgozó munka. Ezt maga Toldy Ferenc titoknok vállalta és végezte el, egy irnok segítségével, s megtörtént a Teleki-féle könyvtár nagyobb részének átvétele is. 1844. december 23-án Toldy Ferenc szakértelmének és bámulatos munkateljesítményének eredményeként megnyílt a Könyvtár. A jelentős esemény maradandó emléke Vörösmarty Mihály költeménye : Gondolatok a könyvtárban. A Könyvtár állományát a megnyitáskor mintegy 50 000 kötetre becsülték. Egyelőre még megmaradt a felállítás kettőssége : a Teleki-alapítvány és a szabadrendelkezésű rész. Külön olvasó- és munkahelyiségek nem voltak, hanem mindkét célra a könyvállványok között elhelyezett asztalok szolgáltak, llelybenolvasás és kölcsönzés naponta 9 —l-ig volt (április 1 és szeptember 10