Kégl Sándor: A perzsa irodalom vonzásában: Válogatott tanulmányok. Szerk. Dévényi Kinga (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 9.)
Tanulmányok az újabbkori persa irodalom történetéből [Studies on the history of modem Persian literature]. Értekezések a Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Széptudományi Osztálya Köréből 15/11 (1892) 188 o
28 T>: KÉGL SÁNDOR. sére lehet belölök következtetni, de egyéniségére, lelkületére, érzelmeire nem. A másik akadály, a melylyel a régi és az újabb persa irodalom minden kutatójának számolni kell, a költői életrajzok adatszegénysége és megbizhatlansága. Életrajz van elég, de nincs bennök köszönet. Bacher szerint Bland, ki húsz Sádi életrajzot hasonlított össze, semmi újat sem tudott találni bennök a költőről. l) Egyik életrajz író kiírja a másikat. A tedkerehekben közlött életrajzok különben is szörnyen rövidek, és jól mondja Schefer, hogy a tedkerehek általában igen szegények a költőkre vonatkozó életrajzi adatokban. Ezek egyes nagyok udvartartásához tartoztak és uruk dicsőítése vagy szórakoztatása volt egyedüli feladatuk. Sokról még születése és halálának éve sincs feljegyezve. 2) Az újabbkori tedkerehékben a tedkereh író a költő életrajzában inkább saját irodalmi képzettségét fitogtatja a keresett mesterkélt modorral, mintsem a költőélet körülményei leírására szentelné erejét. így például az egyik jelesebb modern életrajz gyűjtemény, a Geng sájegán szerzője, Mohammed Husejn ilyen virágos bombasztikus modorban beszéli el, hogy az udvaronczok megemlékeztek Hasan 'Ali herczeg, Khoruszán kormányzója előtt a fiatal Káániról mondván: «hogy a búvár minden fáradtsága nélkül Persia tengeréből egy ritka igaz gyöngy, a minőhöz hasonlónak szülésére meddő a napok anyja és a mely gyöngy maga mint a kincsekben gazdag ocean minden hullámából ezerféle királyi gyöngyöt és szépvizű gyöngyöt a szép értelem díszéből és a kifejezés csinosságából vet ki a partra; vetődött ki ennek az országnak a tengerpartjára. 3) Ennél még dagályosabb jellemzéseket és leírásokat is találhatni a modern persa életrajzgyüjteményekben. Jelen tanulmányunkban forrásul szolgáltak első sorban az egyes nevezetesebb írók, mint ') Schefer, Chrestomathie persane 100. 1. 2) Sa'di's Aphorismen und Sinngedichte. Strassburg, 1879. Vorwort, IX. lap. 3) j*Ls! (.I« íf fvyj (5jt> (j^li ydij jchx. ^Ji -^o xS XSyf J®}' Xb^ó jÄ; l^JfT? hjl SlXoLo jliSLs (jLu ^-ftjfjJs j igÉsuí ^jtXs obfjE y j1<X?l Geng Sájegán 363. 1. SiáUs! O^-v« (598) 52
