Kégl Sándor: A perzsa irodalom vonzásában: Válogatott tanulmányok. Szerk. Dévényi Kinga (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 9.)

Tanulmányok az újabbkori persa irodalom történetéből [Studies on the history of modem Persian literature]. Értekezések a Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Széptudományi Osztálya Köréből 15/11 (1892) 188 o

TANULMÁNYOK AZ ÚJABBKOKI PERSA IRODALOM TÖRTÉNETÉBŐL. 13 kifejezése szerint úgy eltemették a tiszta persa nyelvet, hogy az a föltámadás napjáig nem fog kilépni sírjából.

1) Hogy a merev ragaszkodás a holt már csak könyvekben élő nyelvhez, mily gátlólag hat a mívelődés terjedésére, arra jó példát nyújt az új görög irodalom. A fölszabadulást követő szellemi ébredés első mámorában a lelkesült hazafias írók megemlékezve a régi nagyságról, egész tisztaságában vissza akarták állítani a hajdan oly híres hellén nyelvet. Később belátva a régi nyelv újra fölélesztésének lehetetlenségét, egy mesterséges nyelvet teremtettek, mely néhány nyelvtani alak kivételével, melyet az élő nyelvből kölcsönöztek, csaknem azonos szókincsére nézve a régi göröggel. A tudományos irodalom mellett a hírlapok legnagyobb része is ezen a finomított nyelven van írva. A sok régi görög szó és kifejezés miatt a nép és a kevésbbé mívelt osztály nem értik az irodalom nyelvét. E mellett a régies nyelv modern tárgyakra csak nehezen alkalmazható. Igen találóan mondja egy új görög író Koidisz, hogy nyelvünk jelen állapotában képtelen az azon író tíz eszméje közül kettőt ne mondjuk szabatosan, de legalább tűrhetően kifejezni a nélkül, hogy kénytelen ne lenne egy az irodalomban nem használt kétségtelenül népies, vagy valamely elavult a társalgási nyelvben már nem használt szóval, vagy nyelvtani alakkal élni.

2) Koidisz idézett szavai épúgy állnak az új persáról, mint az új görögről: némi módosítás, változtatás és szócsinálás nélkül lehetetlen Háfiz és Sa'dí nyelvén csak egy hírlapi czikket is írni. De a nyelvreformban elővigyázat ajánlandó ós idegen szavak átvétele helyett lehetőleg magából a persa nyelvanyagból kell új szavakat képezni. A persa irodalom története kevés mívelőre talált Európában; a tudomány mai állásának megfelelő irodalom és történet még nem létezik. Az egyes nagy persa költők közül is csak igen kevésről írtak beható irodalomtörténeti tanulmányt. Ezért jól *) yS (AjsJ y y* qjxÁjfi Ü> sS ^jt ^JÁSJ ^yi ytiJ o»-«i!í> tXscfji*. Ugyanott. 3) °Oti xazá r>/v nagovaav ztjq yXwaar/q fpuSv xazaazáat/v ovSi óvo /utzagv Stxa avzov lőeuv Svvazai ó yQÜ'pwv vá piezaSúat], őcv Xíyo/xov áxQißüiq áXXá zovXúyiazov énaQxá>? ywQiq vá nQOOXQOvaij uq zijv ávúyxrjv zrjq XQijaetoq Xé^etoq zivoc f y(>aufiaxixov rvnov, íj él-OQio&évzoq zov y^aizzov rjpuöv Xóyov, wq őrjfXtv yvóaíov, r <1 QyaíZpvxoq xcti aQyrjazov év zu ngoyoQixa. 'Eazia 1885. 486. sz. (587)