Kégl Sándor: A perzsa irodalom vonzásában: Válogatott tanulmányok. Szerk. Dévényi Kinga (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 9.)

Tanulmányok az újabbkori persa irodalom történetéből [Studies on the history of modem Persian literature]. Értekezések a Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Széptudományi Osztálya Köréből 15/11 (1892) 188 o

TANULMÁNYOK AZ ÚJABBKOHI PERSA IRODALOM TÖRTÉNETÉBŐL. 3 1 helyzetét s jutalmul kikötve az örökség felét, különös cselhez folyamodik. Vesz egy nyolcz hónapos gyermeket és hamis tanukkal azt igyekszik bebizonyítani, hogy az Hagi Gafűrnak posthumus fia és így egyedüli természetes örököse. Természetesen végre is kitudódik az igazság és Sekíneh Hanum elnyeri az örökséget. Különösen érdekes a második' felvonás, hol az ügyvédek megbízhatatlansága Moliére-szerü éllel van ostorozva. Sokkal gyengébbek az utolsó felvonásban a deus ex machina-szerű leleplezések. Az aranycsináló meséje, mint czíme is mutatja, egy csaló körül forog, ki aranycsinálónak adván ki magát, sokakat becsap. Igen furcsa, hogy az egyetlen józaneszű ember a darabban egy költő, kinek nem kellendök versei, a miért is ő az egész világot pessimista szempontból nézi. •Jourdan úr karabagi kalandjaiban a könnyenhivőség van parodizálva. Az egész inkább bohózat, mint vígjáték, különösen nevetséges jelenete az, midőn a híres varázsló, Mest'ali a dervis, elpusztítja Páris városát. Meg sem közelíti ugyan érdekeségben az Ügyvédeket, de azért némi érdekességet mégis kölcsönöz neki az élénk színekkel festett keleti családi élet. Beánk európaiakra nézve rendkívül érdekes Mirza Ga'far fordításának persa nyelve. Mirza Ga'far előtt az általános érthetőség volt, úgy látszik, a föczél. Nyelve a közönséges társalgási nyelv, mely néha durva pór nyelvnek ad helyet. Kifejezéseiben épen nem válogatós, jellemzetesség kedvéért sokszor szitkot és más csak a nép alsó osztálya által használt durva kifejezéseket ad a szereplő személyek ajkára. Oly híven reproducálja az élő persa nyelvet, hogy müvét olvasva szinte hallani véli az ember a kereskedők és középsorsú persák beszédét, kiknek modorát oly ügyesen tudja visszaadni a persa átdolgozó. A persa élő nyelv tanulmányára alig létezik jobb eszköz Mirza Ga'far fordításánál, mert itt a hamisítatlan népnyelvvel ismerkedik meg az olvasó. Előszavában maga Mirza Ga'far is megemlíti, hogy könyve mily hasznos lehet idegeneknek, kik a persa nyelvet a maga valóságában megismerni óhajtják. Ezért reményli, hogy könyve tartósabb emléke lesz nevének mint gyermeke, mert úgymond, a persa nyelvet tanulók számára könyv még nem íratott M. T. AK. ÉRT. A NYP.LY- É8 8ZÉFT. KÖRÉBŐL. 1892. XV. K. 31. 8Z. g 45