Kégl Sándor: A perzsa irodalom vonzásában: Válogatott tanulmányok. Szerk. Dévényi Kinga (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 9.)

Tanulmányok az újabbkori persa irodalom történetéből [Studies on the history of modem Persian literature]. Értekezések a Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Széptudományi Osztálya Köréből 15/11 (1892) 188 o

32 D; KÉGL SÁNDOR. a nyelvújításnak. Mirza Ga'far nem a holt régi persát, hanem az élő nyelvet vitte be az irodalomba. Műve, Ahond Zadeh török népszínműveinek persa fordítása ujabb időben több európai orientalista részéről, mint az élő persa nyelv egyik jó forrása nagy figyelemben részesülvén, talán nem lesz fölösleges itt néhány szóval megemlékeznünk Ahond Zadehról és írói működéséről. Feth'ali Aliond Zadeh, mint neve is mutatja (ahond annyi mint pap, Zadeh fi) egy ahond, azaz mohammedán papnak volt a fia,

1) Karaga Dagban, (így neveznek egy sziklás vidéket Mesopotamiában Dijár Bekirtől délre) született. Beállott az orosz hadseregbe, hol kapitányságig vitte. Katonai szolgálatban többször megfordult Tifliszben, hol sokat összejött az ottani európaiakkal. Tifliszben már abban az időben volt egy európai mintára berendezett színház, melyet az akkori kormányzó, Voronzov, alapított 1850-ben. Ebben a színházban orosz színmüveken kívül néha franczia vígjátékokat és bohózatokat is adtak. Feth'ali szorgalmasan látogatta ezt a színházat és annyira megtetszettek neki az európai színmüvek, hogy föltette magában, hogy drámaíró lesz és a költészetnek ezt a nemét meghonosítja a keleti irodalomban. Szándékát tett követte, európai minták után egy csomó vígjátékot írt össze anyanyelvén, az azerbaidsani török szójáráson. Színmüvei, melyek összegyűjtve 1858-ban jelentek meg Tifliszben,

2) jóformán ismeretlenek maradtak, míg nem Mirza Ga'far persa fordítása felhívta rájok az európai orientalisták figyelmét. A fordítás története a következő: Gelál ed-Din herczeg megküldte történelmi munkáját Feth'alinak, ki viszont vígjátékainak egy példányával kedveskedett a herczegnek. Sokáig hevertek ezek érintetlenül a herczeg irattárában a többi irások közt. A herczeg titkára, Mirza Ga'far, az iratok közt kutatva, véletlenül megtalálta a vígjáték kötetet. Mirza Ga'far, ki jól ismerte az azerbaidsani szójárást, mert ő is Karaga Dagból való volt, kíváncsiságból elolvasott egy párt a színmüvekből. Ugy megtetszettek neki a török vígjátékok, hogy egyet közülök kisérletkép persára fordított és fordítását bemutatta *) Deux comédies turques trad, par Ciliiére. Paris 1888. 37. lap. — L. a Miinchener Allgem. Zeitung 1891. okt. 19. sz. mellékletét. 2) Zsnkovszkij szerint először (prezde vsjego) oroBz nyelven adattak ki Komedij Mirzy Fet-Ali Akhendova ezímmel 1853-ban Tifliszben. L. Zapiski 1890. V. ko't. 139. 1. (606) 40