Kégl Sándor: A perzsa irodalom vonzásában: Válogatott tanulmányok. Szerk. Dévényi Kinga (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 9.)

Tanulmányok az újabbkori persa irodalom történetéből [Studies on the history of modem Persian literature]. Értekezések a Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Széptudományi Osztálya Köréből 15/11 (1892) 188 o

TANULMÁNYOK AZ ÚJABBKOBI PERSA IRODALOM TÖRTÉNETÉBŐL. 11 rül nekik minél több nehezen érthető tudákos arab vagy már elavult és a használatból kiment régi persa kifejezést és frázist egymásra halmozni. A keleti író, mint azt már felhoztuk, sohasem törekedett általános érthetőségre, ö csak az irodalmi aristokratia által akart méltányoltatni. Sok arab és persa íróról dicséretkép elmondja életírója, hogy oly szépen írt, hogy csak igen kevesen tudták müvét jól átérteni és szépségeit kellőleg élvezni. Alig van nyelv, hol oly nagy különbség lehetne irály és irály között, mint a persában; nagyítás nélkül mondhatni, hogy minden persa író más-más nyelvezettel ír. A persa nyelv e tekintetben egy vonalban áll az oszmanlival. A persául író kénye-kedve szerint használhat persa vagy arab szavakat és a nyelv nagy hajlékonyságánál fogva igen könnyen teremthet magának az azon író sajátos írásmodort. Az ujabb persa irodalomban, e század persa irodalmát értjük az újabb nevezet alatt, nyelv és irály tekintetében két egymással ellentétes irány vehető észre. Az egyik, mely mindenben a régi classicus formákhoz ragaszkodik s ha lehet, még túl akar tenni dagályos, virágos irályban a régi írókon; a másik, mely még igen kevés követőre talált, arra törekszik, hogy az irodalom nyelvét közelebb hozza az élő nyelvhez a müveit társalgási nyelvet véve mintául. E két irány közül egyiknek sem hódolt Gelál ed-Din herezeg egyedül álló kíséretében, melyben úgy akarta a nyelvkérdést megoldani, hogy az új persa legrégibb alakját, Firdaűsí nyelvét akarta irodalmi nyelvvé tenni. Kisórletkép egy három kötetes történelmi müvet írt a tudós herezeg a Királyok könyve (Námeli Hosreván) czím alatt. Müvében mellőzi az arab szavakat és kizárólag a Sáh Námeh szótárából szedi szavait. Irálya és nyelvezete annyira ódon, hogy azt a mai persa, ha nem jártas a régi nyelvben, meg sem érti.*) Helyesebb útat választott Gelál ed-Din titkára, Mirza Ga'far, kit valószínűleg ura példája nyert meg *) Mutatványul közlünk itt egy helyet találomra a Námeh Hosreván-ból. Nagy Sándorról szólva, Így kezdi : (jioLo « --hlj> h jÍjcXj ^SZ'S o^J ij^jJibi y^j iXkijS'^»jj (jAib CUfó j IjltS Sjijizf y u**J Aijló y^Ä-Lj jlAó h h jtXhCwf A-i-Cujbi- SLAA*. ^b-w. ^y^jjLkuD ÄÄ-j-iC ^.AUtwb j^LX^wj ^ ^b-?} (j^Ls ^IffbiAb c*Äi ^b sN «5tXjjb ^jl yj I. köt. 205—206. 1. (5S5) 39