Kégl Sándor: A perzsa irodalom vonzásában: Válogatott tanulmányok. Szerk. Dévényi Kinga (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 9.)

Kégl Sándor tanulmányai, tudományos öröksége (Sárközy Miklós)

SÁRKÖZY MIKLÓS deklődése elsősorban a hindire és az urdura korlátozódott, de a későbbiekben kiváló nyelvtehetsége révén, a szanszkrittal is foglalkozott. A hindusztáni drámáról szóló dolgozatában leginkább e műfaj gyökerei izgatták. Erről írt tanulmányában igyekszik összevetni a szanszkrit dráma, a muszlim hagyományok és a modem angol dráma hatását. Mindebből arra a következtetésre jut, hogy a modem hindusztáni dráma sokkal inkább angol hatás alatt fejlődik, semmint a korábbi szanszkrit vagy muszlim tradíciókat tükrözi.

2

0 Egy másik írásában áttekintést nyújt az indiai klasszikus és modem nyelvek kialakulásáról, és rövid irodalomtörténeti bevezetéssel is szolgál.

2

1 Ugyancsak Kégl indológiái tanulmányaihoz kapcsolódik Mirzä Ahmad mozgalmáról szóló dolgozata, amelyben a 19. századi India egyik muszlim vallási mozgalmát mutatja be röviden.

2

2 Szanszkrithoz kapcsolódó tevékenysége alapvetően vallástörténeti irányultságú. Már viszonylag korán, az 1890-es évek elején született ismertetéseiben is érezhető a buddhizmus és az indiai muszlim misztikusok iránti fokozott érdeklődése.

2

3 Ez folytatódott a szanszkrit irodalomhoz kapcsolódó munkáiban is. Legfontosabb indológiái tárgyú írása a Bhagavad-gítáról szóló, 191 l-ben született cikke, amely egyben bevezetésként szolgál a szanszkrit irodalom történetébe és eszmeiségébe.

2

4 Külön csoportot képviselnek Kéglnek az oszmán-török irodalomról szóló kisebb tanulmányai is, igaz jóval csekélyebb mennyiséget jelentenek az előbbi indológiái cikksorozatnál. Ez a néhány rövid írás Kégl életének utolsó évtizedére datálható és némiképp kapcsolódik iranisztikai stúdiumaihoz is. Kégl az első a magyar orientalisztikában, aki az oszmán-perzsa irodalmi kapcsolatokkal foglalkozik, még ha csak érintőlegesen is. E témakörben készült első írása a Goldziher Ignác hatvanadik születésnapjára megjelent Emlékkönyvben publikált „Szelim szultán mint perzsa költő" című dolgozata.

2

5 Emellett egy 1914-ben megjelent cikke sorolható 2

0 Amánat és a hindusztáni dráma, Egyetemes Philologiai Közlöny 18 (1894) 38^t2. 2

1 Hindusztáni tanulmányok, Akadémiai Értesítő 20 (1909) 361-372. 2

2 A legújabb mohammedán Messiás, Történeti Szemle 1 (1912)220-225. 2

3 Häli, ein Dichter des indischen Islam, Jung Ungarn (1911) 64-71. 2

4 Bhagavadgitä, Értekezések a Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Széptudományi Osztálya Köréből, 21/5 (1911) 246-279. 2

5 Szelim szultán mint perzsa költő. In: Keleti tanulmányok Goldziher Ignácz születésének hatvanadik évfordulójára. írták tanítványai. Budapest 1910:183-203. Itt érdemes megjegyezni, hogy néhány évvel korábban, 1906-ban jelent meg P. Hornnak I. Selim szultán költészetéről szóló írása a ZDMG-ben. 1. Horn, P. Der Dichter Sultan Selim I. ZDMG 60 (1906) 97-111. 18