Kégl Sándor: A perzsa irodalom vonzásában: Válogatott tanulmányok. Szerk. Dévényi Kinga (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 9.)

Tanulmányok az újabbkori persa irodalom történetéből [Studies on the history of modem Persian literature]. Értekezések a Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Széptudományi Osztálya Köréből 15/11 (1892) 188 o

138 I): KÉGL SÁNDOR. különösségénél fogva is érdekes. «Mi az az ezüst testű, napalakú, holdarczú, nyelv nélkül beszédes, kéz és láb nélkül utazó ? Édes szavú baba, ki folytonosan társalog velünk. Ezüstkeblű szívrabló, ki minden éjjel keblünkön nyugszik. Fiatal fátyolozatlan menyasszony és födetlen arczú szerető. Kívül sima, de belül csupa alak, kép. Néba, mint a tolvajt, egy lábára akasztják fel erősen, máskor meg mint a királyokat aranyos ruhával takarják be. Éjjel nappal csak panaszkodik és, ha egy pillanatra elhallgat, megharagudva számtalan szidással illetik. Olyan, .mint a ház, melyben két gaz tolvaj van, kik bilincsekkel lábukon folyton útban vannak. Két jóbarát van benne, kik egy úton haladnak, egyikök csak megy, a másik pedig az első lépésnél már megáll. Nyugvó, nem mozgó ég az, melynek két csillagháza van és az a különös, hogy napja ós holdja tengelyük körül forognak. Nincsen feje, de azért tetőtől talpig csupa száj. Lába sincs, de azért tetőtől talpig csupa mozgás. Ház, tele babával és azok a babák folyton harczban vannak és fogaikkal oltják ki egymás eletét. Haz az, melyben együtt alszanak a kígyó és a skorpió. Kígyója nem fél a skorpiótól, a skorpió meg biztosságban van a kígyótól. Csodálatos egy hárfa vagy, melyet, ha egyszer megpendítettek, minden érintés nélkül éjjel nappal ismétli a hangot. Ha vasra vered is, egy pillanatra sem marad veszteg. Ütheted azt karddal, még se hagy fel a dolgával. Ki látott ilyen boszorkányt, ki éjjel nappal jár. Ha jól megnézed, látod, hogy megy, de azért egy helyben marad. Igazmondó, mint József és mindig bilincs van a lábán. Tiszta származású, mint Jézus és folyton a keresztfán a helye.» *) 168