Kégl Sándor: A perzsa irodalom vonzásában: Válogatott tanulmányok. Szerk. Dévényi Kinga (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 9.)

Tanulmányok az újabbkori persa irodalom történetéből [Studies on the history of modem Persian literature]. Értekezések a Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Széptudományi Osztálya Köréből 15/11 (1892) 188 o

TANULMÁNYOK AZ uJABBKORI PERSA IRODALOM TÖRTÉNETÉBŐL. 1 1 1 a szerelmesek szívében. Minden, a mit csak az Igazságoson kívül becsben tartasz, az a te bálványod. Az Istenén kívül minden szeretet aljas földi vágyból, kívánságból ered.» Nádiri Kádruni, teljes nevén Mirza Hagi Mohammed, mint Muzfir, az orvos-költők közé tartozik. A régibb és ujabb persa irodalomban nem ritkán találunk a legképtelenebb mysticismusnak hódoló költők soraiban orvosokat, kiknek tudománya és foglalkozása pedig, mely a reális anyagival foglalkozik, európai fogalmak szerint nem igen látszik alkalmasnak a vallásos rajongás táplálására. Ezért nálunk nyugaton az orvosok minden korban vallási dolgokban való józanságuk által tűntek ki. Keleten ez máskép van, mert ott, mint minden tudomány, úgy a gyógyászat is tele van mindenféle babonákkal. Ehhez járul, hogy a moszlim orvos csak igen felületesen ismeri az emberi testet. A bonczolás nincs megengedve, mert Mohammed egy helyen tiltja a holttest megcsonkítását. Az emberi testet és annak tulajdonságait alig ismerve, mindig hajlandó a mohammedán orvos valamely előtte ismeretlen kóresetet természetfölötti erők befolyásának tulajdonítani. A tudomány ilyen primitiv fokán nem lehet csodálni, hogy az orvosok a természeti erőket nem ismerve, ép oly fogékonyak babonák és a túlcsapongó képzelet szüleményei iránt, mint a többi keletiek. Nádiri családjában a keleti szokás szerint apáról fiúra szálló öröklött mesterség volt a gyógyászat. Nagyapja a Zend dynastia idejében főorvos volt és jó hírnekjörvendett. Atyja szintén keresett orvos volt, kitől számos ifjú tanulta az orvosi tudományt. Magától értődik, hogy Nádiri is atyjától tanulta a gyógyászatot. Kora ifjúságától kezdve az orvostudományi arab és persa müvek mellett szorgalmasan olvasta Senái-t, Rűmi-t és 'Attár-t. Sokat érintkezett szentéletü férfiakkal. Ismeretei szélesbítése végett egy utazást tett Indiában, hol az ottani jelesb mohammedán írókkal ismeretséget kötött. Utazásából hazatérve, atyja mesterségét folytatta és minden szabad idejét a költészet művelésére fordította. Nádiri elég termékeny költő, számos ghazelen és négy soros versen kívül hét jó nagy terjedelmű mesznevit bírunk tőle. Költeményei, ghazeljeit sem véve ki, többnyire mind vallásos kérdésekkel foglalkoznak. Az isteni lény mindenütt és mindenben jelenlétéről így beszél egyik ghazeljében: «A legkisebb parányban, a napsugárban izzó porszemben sincs egyéb a kedves arcza napjánál, de a bandsitó szem nem (709) 163