Kégl Sándor: A perzsa irodalom vonzásában: Válogatott tanulmányok. Szerk. Dévényi Kinga (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 9.)

Tanulmányok az újabbkori persa irodalom történetéből [Studies on the history of modem Persian literature]. Értekezések a Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Széptudományi Osztálya Köréből 15/11 (1892) 188 o

TANULMÁNYOK AZ uJABBKORI PERSA IRODALOM TÖRTÉNETÉBŐL. 1 1 1 egyesülésre kiröppen a te madarad, kiterjeszti szülőföldje felé szárnyát. Akkor kívülről két erős szárnya van neki, jobbról és balról két segítő barátja van. Bal oldalán van a világos értelmű korán, jobbon meg a próféta törvénye. Ezenkívül van még két benső szárnya; az emlékezet ós a gondolat jobbról és balról. Az emlékezet az, mikor a szívbe és a lélekbe van vésve az Isten emléke. A gondolat akkor igazi, midőn áthatol a vízen és az agyagon. A lélek ós a szív az igaz bit sugarainak tükre. A víz és az agyag, az ég és a föld népe, egyszóval mindaz, a mi a világon látható. Minden, a mi a lélekben láthatólag vagy elrejtve jelen van, azaz minden, a mi osak a világon és lélekben feltalálható, megvan a tökéletes emberben (gumleh der insán kámil muntevi est). Jóllehet a tökéletes ember mindezekkel a tulajdonokkal bir, de azért ment ő minden bilincstől. Alakja és jelentése (lényege) a világnak egytől egyig bele tükröződik ebbe a tükörbe (t. i. a szivbe és a lélekbe). Szemléld benne a nyolcz paradicsomot, de nézd meg a hét poklot, mely az oda vezető ütőn van. A poklot és az édent, melyek meg vannak neked igérve, ha meg tudod az igazat, mind a kettőt láthatod.» A «Paradicsom kertjében» egy helyen az isteni lényhez közeledés lelki állomásainak leírására szentel egy fejezetet. «Az útazóknak kilencz lelki állomásuk van. Mindegyik állomás az égen van. Az útazó, a kinek nincs tudomása a szállásról, az a kutatás útján nem lett hivővé. Mikor jól tudod a próféta törvényeit, akkor megtetted az útat az első állomásig. Ha a törvények által megtisztult a szived, akkor az utmutató vissza visz az utadra. Midőn néhány lépést tettél az úton, elérkeztél a második állomásra. A második állomásra érve, szived az értelem tengerébe elmerül.» így megy ez míg mind a kilencz állomást, vagy lelki közeledési fokot leírja. A nagy mystikus költők példájára intő, oktató tanácsokat is ád bőven. Az ember helyzetét a mindenségben egy helyen így jellemzi: «Egy parány vagy a ragyogó napból, ne kérkedj. Csak egy csepp vagy az oczeánból, ne büszkélkedj. Mit kérkedel, hogy ez az én ajándékom. Mit hivalkodól, hogy ez az én helyem. A mdedig az öndicséret volt a te imádságod, a testi kivánság volt a szükségleted. Az események világán kivül nem láttál egyebet. Az előítélet gallérjából dugtad ki a fejedet.» Kutb ed-Din Sirázi mint a két előbbi, a vallásos költők közé tartozik. Teljes nevén Moliammed el Hosejn, az irodalomban Kutb ed(701) 155