Kégl Sándor: A perzsa irodalom vonzásában: Válogatott tanulmányok. Szerk. Dévényi Kinga (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 9.)
Tanulmányok az újabbkori persa irodalom történetéből [Studies on the history of modem Persian literature]. Értekezések a Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Széptudományi Osztálya Köréből 15/11 (1892) 188 o
144D! KÉGL SÁNDOR. áskálódott ellene, míg rávette a különben épen nem fanatikus Kerim Háut, hogy a sok izgágát okozó prófétát Sirázból száműzze. Kiutasíttatása után Ma'sűm 'Ali ide-oda vándorolgatott Persiában, mígnem Irákban az ulemák által felbőszített tömeg meggyilkolta és hulláját a Karasu (fekete víz) nevű folyamba dobta. 1) Nűr 'Ali Sah tanítója halála után egy ideig, mint sáki működött (sekájet mikerd). Ellenségei ebben a szerény állásban sem hagytak neki békét, úgy, hogy kénytelen volt Persiát elhagyva, Bagdadban keresni menedéket. Bagdad török kormányzója igen szívesen fogadta és sok kegyben részesítette a menekültet. Ebben a városban irta meg Nűr 'Ali «A paradicsom kertje» czímü vallásos tárgyú mesznevijét. Később Bagdadból Moszulba tette át lakását, hol mégis halt. Bida Kuli Hán szerint igen sok tanítványa volt, és ezek többnyire mind jeles emberek lettek. Ilyenek voltak például Hagi Mohammed, Husejn Isfaháni, Mohammed Beűnek Kermáni és sok mások a bittudósok és törvényismerők (fakih) közül. Legnevezetesebb műve a «Paradicsom kertje» czímű mesznevi. Az édenről és a prófétaság fokozatairól így szól ebben a költeményben : «A jámbor életüekre nézve a paradicsom kertje megígért dolog. A tudósok előtt az éden olyasmi, a miről tanúság van. Ilyenféle paradicsom, mely szivünkben van, mindenkinek megvan a világon. Ez az éden, mely szivünkbe van zárva, egy virány tele lelki gyönyörökkel. A hét paradicsom a bét tulajdonságból eredt. A nyolczadik éden maga az Isten lényege (dát hodást). A prófétaságot úgy tekintsd, mint rejtett véliséget. A küldetés által lesz kinyilvánított a prófétaság. A véliségnek csak egy ismérvevan, de ez csalhatatlan. Minden közvetítés nélkül (bi vasit) folytonosan a poharába ömlik az isteni bőkezűség bora (természetesen a bor alatt az isteni kinyilatkoztatást érti). A prófétaságnak az a tulajdonsága, hogy minden próféta közvetítéssel nyeri az ihletet.» Ugyanebben a költeményben igy szól az emberi természet kétféleségéről. «Hallgasd meg az emberi természet bálójának kiterjesztését. Az isteni madár szárnycsattogását hallgassad. Tudod-e, hogy mi a te isteni madarad? Micsoda a te emberi természetednek a hálója, tudod-e? A madarad az emberi lélek, hálód meg az állati ösztön. Mikor az j Rijád el 'árifina 330. 1. (730) 154
