Kégl Sándor: A perzsa irodalom vonzásában: Válogatott tanulmányok. Szerk. Dévényi Kinga (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 9.)

Tanulmányok az újabbkori persa irodalom történetéből [Studies on the history of modem Persian literature]. Értekezések a Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Széptudományi Osztálya Köréből 15/11 (1892) 188 o

138 I): KÉGL SÁNDOR. olyan, mint az arab ember ruhaujja. Két orrlyuka olyan mély mint egy háromszáz rőfnyi mélységű kűt. Két szeme hasonlít a világhódító Nagy Sándor két tükréhez (a monda csodálatos tükrére czéloz. melyet Nagy Sándor készített Alexandriában). Két füle oly hegyes, mint a két hegyű nyíl két vashegye. Olyan magas a púpja, mint egy magas hegy. Minden gyorsjárása mellett szépen visz s nem sérti a rajta ülő testét. A tevémre a csillagokból kötött fel csengetyüket az ég. Úgy megnyergeltem én a tevémet, mint egy afghan ember. Lábai alól úgy repültek a kövek, mint a kőből kiugró szikrák. Nem láttam én meg a gyors futásban sem a föld egyenetlenségét, sem a tövist, sem a sziklakövet. Néha oly alacsonyan járt, hogy a halon alul ment, máskor meg a holddal versenyzett az égen.» Figyelmet érdemelnek az uj persa irodalomban a vallásos költészet mívelői. kik a régi rajongással éneklik meg az Isten tulajdonságait és az embernek a világ teremtőjéhezvaló viszonyát. Ujabb időben, mint már mondva volt, a terjedő modern míveltség sokat elvett ennek a vallásos buzgalomnak az erejéből, s az utolsó évtizedek írói jobbára csak szenvelgik már a vallásost. Az igazi mysztikus költők ezért, kiknél még igazi érzelemből fakadt a vallásos tárgy iránti előszeretet, többnyire a század elején virágzottak. Ilyen volt Bismil Sirázi. Már írói neve jellemző. Bismil ugyanis annyit tesz, hogy feláldozott. A szó tudvalevőleg a bismillah «Isten nevében» arab mondásból ered, melyet az áldozásnál mondani szoktak; innen bismil kerden annyi, mint feláldozni. Bismil Sirázi, családi nevén Hagi Akbár, Sirázban született. Fiatal korában nagy szorgalommal mívelte a theologiát. A prófétaságról írt arab müve és Baidawi koráncom mentárjához írt super-commentárja jó nevet szerzettek neki a hittudósok előtt. A korán és a mohammedan traditio tanulmányozása mellett a költészettel is foglalkozott, Siráznak költőiről egy tedkerehét írt ékes virágos nyelven Szívnyitó czím alatt. Dívánja elég sikerült ghazeleket és négysoros verseket is tartalmaz. Költeményei többnyire a mélabús lemondást és világmegvetést hirdetik. Az életet így jellemzi egyik négysoros versében: «Bismil egész életem vágyban telt el, meglehet, hogy az ma éjjel vagy holnap bevégződik. Mivel hogy a világ nem ad egyebet aggódásnál és szomorúságnál, örül annak a szíve, ki elhagyhatja ezt a világot.» Több ghazeljóben a pantheismus, mely nem sokba veszi a vallási különbségeket, világosan ki van fejezve. «A mecsetben, a korcs(698) 152