Kégl Sándor: A perzsa irodalom vonzásában: Válogatott tanulmányok. Szerk. Dévényi Kinga (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 9.)

Tanulmányok az újabbkori persa irodalom történetéből [Studies on the history of modem Persian literature]. Értekezések a Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Széptudományi Osztálya Köréből 15/11 (1892) 188 o

tanulmányok az ujabbkori persa irodalom történetéből. 1 1 1 lom történetével foglalkoztak. Elég egy pillantást vetni aMegma'el fusehá két vaskos kötetébe, hogy meggyőződjék az ember a mű jelességéről. — A régibb és ujabb tedkerehék Danletsahétól az Ates Kedeh és a legújabbkori Tedkereh Nasiriig nem hasonlítha­tók Rida Kuli Hán munkájához. Szerzője nem elégedett meg azzal, hogy a keleti irók ismert rossz szokása szerint egyszerűen kiirja a régibb müvekből az ott közlött költői mutatványokat, hanem a hol csak lehetett, igyekezett a költő müveit elolvasva, meggyőződést szerezni magának a tárgyalt költő műveinek irodalmi becséről. Mutatványt bőven ád és többnyire jól választja ki a költőre nézve jellemző darabokat. Életrajzi adataiban kritikával jár el és elődei­nek nem egy hibáját, tévedését igazítja helyre. A mű két kötetre oszlik; az első kötetben a régibb persa Írókról és a Kagár családból származó költőkről szól, a másodikban az újabb és a legújabb köl­tőkről közöl életrajzi adatokat és ad müveikből mutatványokat. A bevezetésben számot ad forrásairól, kevés kivétellel minden nevezetesebb tedkerehet fölhasznált. A régibb persa költőket behatóan tanulmányozta. Menucebri divánját ő adta ki először, előszóval és szómagyarázatokkal kisérvén az eredeti szöveget. Hákáni verseihez írt verses commentárja is tanúskodik ritka szor­galmáról, melylyel behatolt a régibb persa költők nyelvezetének rejtélyeibe. Nagy irodalmi műveltsége mellett Rida Kuli Hán semmivel sem állott följebb nyelvészeti, történelmi és természet­tudományi dolgokban kortársainál. Ez nem is lehetett máskép, európai nyelvet és irodalmat nem ismerve, minden ismeretét csak arab és persa forrásból meríthette. Egészen komolyan beszél Ádám apánk verséről, melyet az emberi­ség ősatyja Abel halálára írt. Mondják, így szól a költészet kezde­tével foglalkozó fejezetben, hogy az a vers szyr nyelven volt és hogy azt 'Jorub bin Kabtan fordította arabra, fi Minden legkisebb kételkedés jele nélkül elmondja, hogy a vízözön után hogy vált szét Noé megsokasodott családja. Szerinte a történészek azt állít­ják, hogy Noé fiai háromfelé mentek s egyikök a mai Iránban telepe­dett le. Első királyuk Gejűmert, második Hoseng, a harmadik Pars volt, kiről az ország nevét nyerte. A másik két csoportból a szyr és a héber nép lett, mely utóbbiból származott az arab. A szyr l) Megma' el fusehä I. kötet Mukaddemah. (693) 147

Next

/
Thumbnails
Contents