Kégl Sándor: A perzsa irodalom vonzásában: Válogatott tanulmányok. Szerk. Dévényi Kinga (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 9.)

Tanulmányok az újabbkori persa irodalom történetéből [Studies on the history of modem Persian literature]. Értekezések a Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Széptudományi Osztálya Köréből 15/11 (1892) 188 o

•92 182 D; KÉGL SÁNDOR. ment a porba. Egy másik meg azt kiáltotta, hogy ez meg elesett a harcztéren. Abban a szurok sötét porfellegben, a dühös oroszlán leteperte a hatalmas elefántot, de a sötét porfelhő mindent elfödött fátylával. Egyaránt el volt takarva a sötét dív és a fenyes angyal. Kirántotta aztán kardját cAli, mely úgy tele volt méreggel, mint a hímkigyó foga s annak a rókának úgy fölfogva az állát, mint a juhnak, egyszeriben levágta gaz fejét.»

1) Igen nevezetes költeménye még Sebáinak a «Királyok királyának könyve» (Sahinsah Námeh), melyben Feth'ali sahnak, az akkori persa uralkodónak, életét írja le dagályos udvari költő stílben. A költeményben a nagy műóposz-író Nizámi példájára így szól az emberi beszéd és a költészet fenségéről. «A világ ura szóval teremtette a világot. Egy mondás folytán állott elő a teremtés.. A próféta beszéde által lett jelessé, mert ő az Isten szavának a tudtul adója. A beszéd versenyén nyerte el ő a díjat és nem járás, alvás és henyéléssel lett híres. Maga a sző egy ritka drágakő, melyet hol József rabol el, hol a farkas. A beszédért nevezték el az embert embernek, nem szilárd csontjai és puha testéért. Ha a gránátalmafát azért nevezik tüzgyökérnek, mert tűz a gyümölcse (szójáték a gránátalmafa nevével, mely persául nár bun, szószerint tűzgyökér és a gránátalmával, melyet nár tűznek hívnak). Akkor, ha nem szó a gyümölcse ennek az ágnak, nem illik reá az ember nevezet. Minden más teremtett dolognál följebb való a szó, lásd a szónak gyöngye a teremtés.»

2) A Királyok királyának könyvében Sebái mindent a Raűdet (646)" 102