Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 2. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 8.)

A történetírás az arab irodalomban. Budapest, 1895, 49 p. [Heller 179]

20 A történelirás az. arab irodalomban. sek voltak tehát az emlékek, midőn az arabok, kik karavánjaikkal ősidők óta sűrűen járták be e vidéket, már régóta elvesztették volt jelentőségök tudását. Őskori óriások hajdani lakóhelyeinek mondták és Muhammed, ki maga nagyon gyönge volt históriai dolgokban, a nép e homályos hagyományát már arra használhatta föl, hogy a nabatäus síremlékeket egy bűnös nép palotái romjainak mondja, melyet Alláh a föld színéről elpusztított. Ily rövid volt az arabok emlékezete az országuk területének régiségeiről. Muhammed idejében Arábiának alig ötszázados múltja már évszázadok óta a pnehistorikus idők mesés birodalmába tartozott.*) Ily talajban, melyben a történeti érzéknek semmi foganatja, nem csírázhattak azon elemek, melyekből az arabok történeti irodalma fejlődött. III. 2. Másfelé kell figyelmünket fordítani. Át kell lépnünk a pogány idők határát és kérdésünk megoldására nézve attól a mozgalomtól reménylenünk, mely a VII. században új életet öntött az arab sivatag lakóiba, új czélokat tűzött harczaik és törekvéseik elé. Hátba talán az iszlámmal járó magasabb műveltség, az általa élesztett fürkésző törekvés segítette elö a történetek iránti érdeklődést ? Ide is hiába folyamodunk. A keletkező iszlám, bár sok tekintetben és irányban a tudományos vizsgálódás ébresztésére nagy befolyást gyakorolt, a történeti tudás fejlesztésének nem kedvezett. E téren vele egyes-egyedül a Koránban érintett bibliai legendák fejlesztése áll kapcsolatban; a nemzeti történet az iszlám szellemétől áthatott körökben nem örvendhetett kedvező fogadtatásnak vagy buzdításnak. A tudományok közül csakis azon ismorotokot és vizsgálódásokat mozdította elő, a melyek a Szent könyv megértését, szépségeinek méltatását ezólozzák (philologiai tudományok), vagy a melyek a mindennapi *) Lásd Renan bevezetésit: Documents epigritphiques recucillis dans le Nord de I'Arable, par M. Charles Doughty (Paris, 1884) 5. lapján. [652]