Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 2. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 8.)

A történetírás az arab irodalomban. Budapest, 1895, 49 p. [Heller 179]

12 -I történeti rás az arab irodalombán. 7 öletnek és társadalmi érintkezésnek a vallásos hagyományok ér tanítások alapján való alakítását tűzték ki feladatul. Itt -első helyen állott a kánoni törvény tudománya, melynek a római jog befolyása alatt*) vetették meg alapjait, alkották meg módszereit; mellette az e tudomány határszélein mozgó segédismeretek is virágzásnak indúlhattak. A történet e körnek sem középpontjában nem állott, sem pedig körszéleit nem érinté. Nem volna nehéz feladat, e nevezetes jelenségnek okait fürkészve, benső kapcsolatát felmutatni az iszlám szellemével, a tanításából táplált lelki iránynyal. De, úgy hiszem, czélszerűbben használjuk fel az időt, ha ily elméleti magyarázatok koczkáztatása helyett azon tényt, hogy az iszlám iránya •alapjaiban mennyire közönyös a történelmi ismeretek gyűjtése, megőrzése és feldolgozása iránt, az irodalomból kölcsönzött néhány positiv példával világítjuk meg. A történelmi tudás iránt nyilatkozó órdeklődós az iszlámban az^úgynevezett magázi gyűjtésében nyilvánul. Ez a szó annyit jelent, hogy: háborúk. Az iszlám háborúiról szóló adatokat gyűjtötték egybe és terjesztették szájról-szájra. A próféta életrajzára vonatkozó adatok és hagyományok gyűjtése is •e törekvés kapcsolatában keletkezett. Ezekből indul ki az iszlámon belül a történelmi ismeretek fejlődése. A legelső történeti munkák nem egyebek ily adatok egybeállítása és rendszerbe foglalásánál. Márpedig az iszlám kánoni körei e magázik iránt folytonosan ellenséges indulatot mutatnak. Ennek bebizonyítására sok adat kínálkozik.**) Csak egyet említek fel. Azt beszélik, hogy Abd al malik ommajád jkhalifa egykor fia kezében egy magázi-könyvet látott, melyben a királyfi buzgóan olvasgatott. A khalifa megdorgálta ez olvasmányért, és helyette a Koránra és a szunnára utalta. Természetesen, esze-ágába se jutott a khalifának fiát a történettől elvonni ób a theologiára buzdítani. De ez adat világos bizonyíték azoknak észjárására nézve, kik ez elbeszélést költötték. A magok érzületét a világi gondolkozású omajjád khalifa szájára adták. A muhammedánság legelső nagy kánoni tudósa Abu HaA *) Lásd: A muhammedán jogtudomány eredetéről, (Akad. értekezés) 1884. **) Muhammcdanische Studien. II. köt. 206 és kk. lapokon. [653]