Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 2. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 8.)

Rainer főherczeg papyrus-gyűjteménye. In: Budapesti Szemle 78 (1894) 1-20. [Heller 168]

Hainer föherczeg papyrus-gyüjteményc. 15 'Amru maga meg nem értette, teljesen rá kellett magát bíznia író diákjára. Ott van azonban az okiraton az arab hadvezér pecsétje: egy öklelö bika. Hasonló okiratokkal rendelkezünk most a hódításban közreműködő egyéb hadvezérek részéről is. S midőn a hódítás teljesen végre hajtva és a belső béke nehéz­ség nélkül helyre van állítva — hisz a lakosság nem nagy ellentállást fejtett ki az őket 'a gyűlölt byzánczi uralomtól megszabadító arabok ellen — a biztos alapokon nyugvó adrai­nistratió minden ágára nézve a leghitelesebb hasonkorú tanúságokkal rendelkezünk. Pontos adatokat meríthetünk a föld- és fejadó viszonyaira nézve; az adózás viszi a legfontosabb szerepet az okiratokban. Magunk előtt látunk egy részletes utasítást a conscriptió módo­zataira, az illető jegyzékek beosztására és rovataira nézve (599. szám). Egy Hasid ibn Khálid nevű pénzügyigazgatótól kopt nyelven egy körülményes utasítás maradt fönn (még a VII. századból) az adóbevallást vagy inkább vallatást, tartal­mazó lajstromok vezetéséről. Az adó-kivető bizottság a temp­lomban tartja üléseit, a vallomási íveket a templomban kell elhelyezni (577. szám). Ez az egyházi adóvallomási rendszer nem csak a benszülött keresztyénekre nézve volt divatban; a muhammedánok adóbizottsága is a főmecsetben tartotta üléseit. Csakhogy a nem-muhammedán lakosságra nézve az adó­nak egy különös neme is kötelező volt: a türelmi adó (dsizja). Már Muhammed rendelte el a Koránban, hogy a kinyilatkozta­tott könyvvel bíró vallásfelekezetekhez tartozó embereket (aki al-lcitáb, ezek közé számították a zsidókat, keresztyéneket, később Perzsia meghódítása alkalmával a tüzimádókat is bele foglalták) ily türelmi fejadó fizetése mellett háborítlanúl kell megtűrni. Ez adónem kirovásának és behajtásának rendezése mindig nagy gondozás tárgya volt a muhammedán kormá­nyoknak. A közigazgatás ez ágának minden részlete most ele­ven közvetlenséggel jelenik meg előttünk azon öt évszázadra terjedő irományokban, melyek ez adózásra vonatkoznak. Régibb időben a zsidó vagy keresztyén nyakába aggattak az adókezelö pecsétjével és az adóév keltével ellátott táb­lácskát. Ezt mindig nyilván kellett viselnie a czélra, hogy min­den pillanatban látható legyen, vajon megfelelt-e azon fölté­telnek, melynek teljesítésétől volt függővé téve a muhammedán országban való tartózkodásának lehetősége. [613]

Next

/
Thumbnails
Contents