Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 2. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 8.)

Rainer főherczeg papyrus-gyűjteménye. In: Budapesti Szemle 78 (1894) 1-20. [Heller 168]

Rdiner főhe.rczeg papgrus-ggüjteiuénge. 11 barátnő számára szükséges házi előkészületek képezik; a 484. sz. nem csekélyebb dolog egy három napra terjedő mószáros-számlánál; a 494-, sz. egy ünnepélynél közreműködő művészek és mesteremberek összeírása, azon összegek megjelölésével, melyeket közremüködésökórt nékik fizettek; a 247. sz. erkölcsi bizonyítvány, melyet Severus Alexander uralkodása alatt a hatóság a helyi papság számára a főpapnál való bemutatás czéljára kiállított. — Eddig is tudtuk ugyan, hogy mily fokon állott az orvosi tudomány a II—

III. században, midőn a Galenos bölcsesége igazgatta a müveit világ gyógyító művészeit. De e viszonyokról is alaposabb fogalmunk lehet, ha a gyűjtemény 241. sz. alatt egy valóságos receptet olvashatunk abból az időből, utasítással együtt arra nézve, hogy a szegény patiens mikópen használja a számára fölírt mixtúrát. Alig volnék képes, az egy római korszak óriási anyagából csak a legfontosabbakat ós legérdekesebbeket kiemelni, annak főbüntetésére, hogy e gyűjtemény mennyire kiegészíti a történelmi tudást azon korszak belső, intim viszonyaira nézve is, hogy azon túl mennyi adattal szolgálnak az okiratok nyelvükkel és írásukkal — több százra terjednek az eddigelé megfejtetlen görög stenographiai és tachygraphiai följegyzések — a philolognak és palaeographusnak, söt hogy az általános történetnek is nem egy hézagát pótolják. Ez utóbbi tekintetben hadd igtassam ide magának Wesselynek, ki a gyűjtemény e részét rendezte, saját méltató szavait: «Igaztalanság volna — úgymond — ha gyűjteményünknek csak palreographiai előnyeit emelnők ki. A nyelvészt különösen érdekelnie kell a görög nyelv sajátszerű jargonja, mely Egyiptomban fejlődött ki, és melyet a papyrusokbóJ tanulmányozhatunk. Különösen a történelem és segédtudományai részesülnek dús aratásban. Csak a római császárok nagy sorára kell reámutatnunk, kik itt képviselve vannak; a Pupienus és Balbinus császárok 90 napi uralmára emlékeztető egyetlen okiratot itt találtuk; a római császári korszak nem egy kortani adatát csak ez emlékekből állapíthatjuk meg; a 234. szám alatti okirat rendkívüli emlékét mutatja Caracalla testvérgyülöletének, midőn azt látjuk, hogy Geta nevét egy okiratból kitörültette . . . Aztán szemünk előtt elvonúl Diocletianus és Constantinus hatalmas államreorganisátiója, az új időszámítás legeslegelsö említése» és — tegyük hozzá — sok egyéb nevezetes mozzanat, mely a [609]