Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 2. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 8.)

Rainer főherczeg papyrus-gyűjteménye. In: Budapesti Szemle 78 (1894) 1-20. [Heller 168]

12 Rainer föherczeg papyrvs­gyűjteménye. történelem tényeit eleven actualitásuk pillanatában jeleníti lelkünk elé. A görög irodalomtörténet ugyan nem valami óriási nagy kincsekkel bővül az e gyüjtemenyben megőrzött leletek által. Az igaz, hogy ma, a Herondas és az Aristoteles Politeiája. fölfe­dezése évtizedében, kissé követelőkké lettünk e tekintetben és nem igen bámulunk apróságokon. Nem tudom, a nagyobb dolgok által joggal elkényeztetett philologus-világ mennyibe veszi a Kallimachos Hekaléjából fölfedezett eddig ismeretlen 60 hexametert (az V. századból), melyek a Rainer-féle gyűjte­mény kincsei között a 34. számú fatáblán vannak megőrizve, hátsó oldalán 23 sorral Euripides Fhocnissaeihbl. Ott találunk az 530—533. számok alatt töredékeket Aeschinesnek egy beszé­déből, Euripides Orcstciájából, az utóbbit pláne hangjegyekkel kísérve (Augustus idejéből), Isokratesböl, Homéroszból (200 vers), és Epicharmosból, melyek e müvek hagyományának legrégibb tanúiként vannak beigazolva. Nagyon sokat fog meríthetni e gyűjteményből a keresz­tyén egyháztörténet, úgymint az egyházi irodalom története is. Bickell híres bécsi (akkor még insbrucki) theologusnak sike­rűit egy papyrustekercsben a Kánonban levő evangéliumok­nál régibb evangelium-darabot fölfedezni, melyről az a véle­ménye, hogy az aramáus nyelven írott ős evangelium egyet­len megmentett maradványa. Ezt a papyrusban fönmaradt négy versnek Márk evangéliomának illető helyével való össze­hasonlításával tárja szemünk elé; a kánonikus iratban bőví­tését és körülírását találja az általa proto-evangeliumi marad­ványnak tartott papyrusban megőrzött rövidebb szövegnek. E nézete nem szenvedett módosulást az újabb időben szintén egyiptomi papyruson fölfedezett Pelrus-evangdiwn szövege által, mely köré két év óta egy egész nagy irodalom csoporto­súl. — A (IV. században írt) 542. számot ugyancsak Bickell a legrégibb liturgiái emléknek tartja, melyet eddigelé az iroda­lomból kimutatni lehetett. Csak egy oldalnyi szöveg ugyan (szintén papyruson), de korra nézve az eddigelé ismeretes legrégibb liturgiái emléknél is két századdal idősebb. A későbbi egyháztörténetre nézve a görög szövegeknél sokkal gazdagabb a kopt osztály. A kopt egyház volt a mona­chismus szülő anyja a keresztyénségben. S nem csudáljuk ennélfogva, hogy ép e nyelven találunk egy egész nagy csomót (610]

Next

/
Thumbnails
Contents