Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 2. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 8.)
Rainer főherczeg papyrus-gyűjteménye. In: Budapesti Szemle 78 (1894) 1-20. [Heller 168]
(5 Rainer fähcrczeg pajn/riw-gi/üjtemcnye. nemzeti önállóságukat a hódító arabok ellen. E papírgyártó foglyok segítségével indúlt meg 751-ben a papírgyártás Szamarkandban, a hol a legelső papírgyárat állították föl. Rohamos sebességgel terjed az új iparág a khalifai birodalom egyéb részeiben. 794-ben Ilárun al Rasid khalifa Bagdadban állította föl azt a nag}' állami papírgyárat, mely Karabacek szerint a papír nyugoti elterjedésének első kiinduló pontja volt. Híres papírgyárak támadnak Syriában is. A Charta damascena hirdeti a damaskusi gyártmány kitűnőségét; Manbidsben (görögül Hiérapolis), az ó-korban Kybele istennőnek szentelt városban is híres papírgyár virágzott, mely e város későbbi elnevezéséről (Bambyke) aféle népetymologiával charta bombycina néven jutott az európai forgalomba. A bambyki papír ilyképen a bambyx (illetőleg bambax) görög szó appellativ jelentése alapján (ebből lett a török pambuk és az utóbbiból a magyar pamuk, pamut) gyapotpapírrá vált. Pedig eredetileg csak annyit mond, hogy a Bambyke városban létező gyárból került ki. Így tehát csakis a népetymologiában van meg a gyapotpapír alapja. A legelső papírfaj, melylyel Európában megismerkedtünk, mindjárt lenpapír volt, miként a IX. századból fönmaradt egyiptomi papír- okiratok is ily papírt mutatnak. Papírunk keleti eredetére még számos műszó is vall, melyek a papírkezelésben általános európai keletüvó váltak; ezek közül elég a nyelvünkben is meglevő s az arab rizmára visszamenő rizsma szót kiemelnem, mely eredetileg rsomót jelent. Nem csekély meglepetéssel állunk e katalógusban 929— 948. számok alatt jelzett tárgyak előtt. Die ältesten Drucklocrke auf Papier czímen foglalja őket össze Karabacek leírása (247—250. lapjain). A X. században a könyvnyomtatás Khinában már általánosan el volt terjedve, csakhogy nem mozgatható betűket használtak e czélra, hanem úgynevezett «tábla-nyomtatást» alkalmaztak. Ezt, mint erről a Rainer föherczeg gyűjteményeiből most szemlátomást meggyőződhetünk, az arabok, épen úgy, mint a papírgyártást, a khinaiaktól sajátították el. E tényről eddigelé mit sem tudtunk. Azt hittük, hogy az ulemák nem csekély ellenzése mellett, csakis a modern korszak reformjaként honosodott meg a könyvnyomtatás a muhammedánok között, kiknek köreiben még most is idegenkednek attól, [604]