Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 2. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 8.)

Rainer főherczeg papyrus-gyűjteménye. In: Budapesti Szemle 78 (1894) 1-20. [Heller 168]

llainrr főherczeg pafiyrHS-gyiíjteme'nye. 5 most rövidebben összefoglalva a Führer egy bevezető czikkében (a XYII—XXIII. lapokon) a tőle megszokott világos és meggyőző előadással ismerteti: ez azon újdonat új tanúiság, melyet a gyűjtemény legrégibb papírdarabjaiból e fontos író-anyag, a papír, történetére nézve kideríteni lehetett. Egészen a legújabb időig e tárgyra nézve két sarktétel uralkodott, melyet a Rainer főherczeg gyűjteményének megvizsgálása során teljességgel halomra döntöttek. Azt hitték és tanították ugyanis, bogy a rongyokból készülő papír föltalálását a németeknek vagy olaszoknak köszönjük, kik legelőször a XIII. században foglalkoztak volna az ily fajta papír előállításával ; némelyek már a XII. században megtalálják az ily papír említését, midőn Petrus Cluniacensis egy kifejezését reá magyarázzák.*) A rongyokból előállított papírt, e fölfogás szerint a gyapotból készülő papír használata előzte meg, melyet aztán amaz lassan-lassan kiszorított a használatból. E tételek most teljesen meg vannak czáfolva azon górcsövi vizsgálat eredményei által, melyeknek Wiesner, híres növényphysiologus a Rainer főherczeg gyűjteményében lévő papír-okiratokat alávetette ós azon forráskutatások által, melyekkel Karabacek a mikroskopikus vizsgálatot históriai módszerrel kísérte. Wiesner ugyanis a gyűjteményben lévő legrégibb keltezető (a IX. század elejéből való) papírban kétséget kizáró módon lensejteket talált. Nem lehet tehát kételkedni abban, hogy ez időben Egyiptomban nem gyapotpapírt használtak. Söt az derül ki, hogy az úgynevezett gyapotpapír egyáltalán soha nem is létezett és hogy föltételezése nem egyéb, mint példa azon nem épen ritka jelenségre, hogy naiv módon félremagyarázott kifejezések alapján, hamis képzetek honosodnak meg a köztudatban. Karabacek ugyanis föntemlített beható dolgozatában pontosan körülírja azon útat, melyen távol Keletről a papír ismerete és használata Európába eljutott. Voltaképen azon véletlenségnek köszönjük, bogy a VIII. században Közép-Ázsiában bódító muhammedánoktól ejtett hadi foglyok között a papírgyártáshoz értő kbinai emberek találkoztak. Kbinai segítséggél védték Közép-Ázsia népei W

(Ittenbach: Das Schn/'tiresen im Mittelalter. (Lipcse, 1871.) 94. lap. [603]