Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 2. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 8.)
Rainer főherczeg papyrus-gyűjteménye. In: Budapesti Szemle 78 (1894) 1-20. [Heller 168]
I uliner Jölierrzei/ /Mgiyrus-i/i/iíjtriiinii/e. régiségkutató és palatograph volt és maradt a méhszorgalommai folytatott munka vezére. Körülötte a különböző szakok tekintetéből nagy illetékességű szaktudósok csoportosultak, különösen Krall és Wessely tanárok. Míg Karabacek mesteri módon birkózott meg az általános palceograpliiai kérdésekkel, melyek a gyűjtemény általános méltánylása és megértése körűi fölmerültek és a mohammedán időből származó emlékek tanulmányozásába, megfejtésébe és méltatásába merült, a mire, mint o dolgokban első rendű mester, különös hivatással bírt, addig társai a hieroglyph, kopt, görög-római okiratokkal próbálkoztak. Közreműködött még többek között az egyháztörténeti dolgokon uralkodó Bickell; a zsidó vonatkozású okiratokkal Miiller bécsi ós Kaufmann budapesti tudósok foglalkoztak. A tudós munkát sok tekintetben technikai munkának is kellett kísérnie. Az évezredes meg évszázados iratok' számos esetben oly makacsul voltak összegöngyölítve, hogy külön cheraiai eljárásra volt szükség arra nézve, hogy a szövegek veszélyeztetése nélkül használható és olvasható állapotba helyezzék azokat. Mint azonnal látni fogjuk, még a botanikusnak is akadt munkája a papyrusok körül. Az ilyetén szervezett munka haladásáról és eredményeiről lassan-lassan bírt is adtak a tudományos világnak. Karabacek tanulságos czikksorozatai az Oesterreichische. Monatsschrift für den Orient 1S84-. és 1885-iki évfolyamaiban, a bécsi ca. akadémia emlékiratai során megjelent értekezései és tanulmányai majd általános szempontjai szerint, majd pedig a részletekbe beható szakszerűséggel ismertették az előre haladó munka fontosabb mozzanatait. A részletes tanulmányok közlésére Rainer föherczeg egy külön gyűjteményes munkát adat ki Karabacek szerkesztése alatt: Mittheilungen aus der Sammlung der Pal>yrus Erzherzog Rainer, melynek vaskos negyedrét köteteiben (ez idő szerint a hetedik van megjelenőben) jelentek meg az okiratokra vonatkozó legfontosabb tanulmányok és eredmények. Már 1892-ben a bécsi tudósok buzgósága olyannyira vitte előbbre e tudományos ügyet, hogy az orientalisták Londonban tartott IX. nemzetközi congressusa elé lehetett egy catalogue raisonné első kötetét terjeszteni, melyet most tetemesen kibővítve és a folytatással kiegészítve egy vaskos, kiállítására. [601]
