Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 2. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 8.)
A pogány arabok költészetének hagyománya. Budapest, 1892, 69 p. (MTA Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből, XVI. köt., 2. sz.) [Heller 158]
A l'OGÁNY ARABOK KÖLTÉSZETÉNEK HAGYOMÁNYA. (15 teknek vélt könyvekkel, melyeknek feltalálhatásáról már rég lemondottunk volt, régi divánok is előbukkantak a keleti bibliophilok gyűjteményeiből. E tekintetben is üdvösnek bizonyult azon összeköttetés, melybe az orientálisták utóbbi nemzetközi kongressusai által a keleti tudós világgal jutottunk. A Leidenben 1881-ban tartott kongressusnak köszönjük, hogy a hollandi kormány Sejkh Amin medinai tudós, ritkaságokban gazdag arab könyvtárával a leideni gyűjteményt gyarapíthatta, melynek alapjait Warner Lewin a XVII. században lerakta volt. E könyvtár is több, már régóta elveszettnek vélt kincsesei pótolta ki készletünket. Al-Hutej'a divánja, melynek kiadása tőlem most van megjelenőben, az Amin-féle gyűjteményből került elő; későbben a kairói könyvtár is szolgáltatott egy példányt, mely az előbbivel azonos archetypusból eredőnek bizonyult. Már ez egy példa is bizonyítja, hogy mennyi reményünk van még arra, hogy a keleti könyvtárakban lappangó egy-egy kincset ismereteink rendszerébe illeszthessünk. Nem csekély meglepetést nyújtott a tudományos világnak Lcbíd divánjának fölfedezése. Lebíd a pogány arab világ kimúlásának egyik szemtanúja volt. Pogány korában egyike volt az arab költészet leghíresebb képviselőinek. Muhammed fellépte után az uj tan híve lett és az arabok tudósítása szerint, a Korán hallatára lemondott arról, hogy ismét verseket mondjon. Nem egyetlen példa a pogány múzsa elnémulására az iszlámmal szemben. Egy 'Adi b. 'Amr nevű költő a Tajj törzsből, melyet Hátim Tajj bőkezűsége tett biressé, az iszlámhoz csatlakozván, lemond a költészetről: «Elbagyom — úgymond — a verset, és cserébe veszem helyette a reggeli imát, midőn erre felhínak».*) Ilyen volt Lebíd is. Roppant elaggott korban halt meg 661-ben 'Irakban, az omajjád khalifatus kezdetének idejében. - Számos költeményeiből 1880-ig csak egyetlen egyet ismertünk; a hét Mu'allakát egyikét. Már abból is, hogy Lebíd egy köl teménye e hetes gyüjtéménybe felvétetett, kitűnik, mily nagybecsben állottak Lebíd múzsájának termékei az arabok közvéle*) Uxzd al-gnha III. köt. 890. lapján: Taraktu-l-si'ra vasztabdaltu niinhu id» dd'i azaláti-l-Bzubhi kátii^ < 15 1> [587]
