Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 2. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 8.)

A pogány arabok költészetének hagyománya. Budapest, 1892, 69 p. (MTA Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből, XVI. köt., 2. sz.) [Heller 158]

32 GOLDZIHEIl IGNÁCZ. Hisám utóda, 200 dénárt küldött Júszuf b. 'Omarnak azzal, hogy engem rögtön Damaszkusba szállítson. En azt hittem, bogy a khalifa azon törzsek költői iránt fog tőlem tudomást kérni, melyekkel rokonságban áll; tudniillik a Iíurejs és a Thakif törzs költőiről. Tanulmányozás tárgyává tettem ennélfogva a Kurejs és Thakif könyveit (t. i. azon gyűjteményeket, melyeket a törzsekre nézve összeállítottam volt). Midőn a kbalifával találkoztam, a Beli törzs költeményeit tudakolta; a legszebbeket ezekből elszavaltam neki.»

1) Látjuk, hogy az egyes törzsek költeményeire voltak különkülön összeszerkesztett gyűjteményei. így sok egyéb törzs «kitáb»jai is említve vannak, egynémelyikéből idézeteket is találunk. Idézve találtam a tKitiib Dani Tam'nnet»,

a) a Danii Miizin kitöbját.") — A költemények természetesen azon történeti hagyományok kapcsolatában vannak előadva, melyek az illető törzsről fenmaradtak. Még Al-Dárakutni (megh. 095) hivatkozik, «egy régi könyv szerzőjére (száhib kitáb 'atik), melyben a Dabba törzs és költőinek hírei vannak összegyűjtve.

4) A gyűjtési tevékenység e legrégibb rétegének irodalmi eredményeiből teljes munkák nem maradtak reánk. Csak idézetekből ismerjük vajmi fogyatékosan. De igenis van egy igen jeles adalék ugyanezen irányban a következő nemzedék gyűjtő tevékenységéből. Ez a Hiidejl törzs költőinek divánja, melyet 870—80 körül Al-Sznkkari állított öszsze, a régi arab költészet legértékesebb gyűjteményeinek egyike, melyből a pogány idők szellemére nézve fölötte fontos részletekkel gazdagíthatjuk tudásunkat.

8) Hammád és Al-Szukkari munkálkodása között több mint *) Ki tub al-at/imí V. kötet 174. lap. *) Zeitschrift der deutschen morpndändixehen Grxellxrhaft. XXX

ti. köt. 355. lap; egy iszlámelőtti költő (Bisr b. Abi CluV/.im) költeményéből való ez idézet. Mindenesetre alig valószínű, hogy ez idézet az említett költőtől származzék. Az iszlám előtt ily gyűjtemény nem igen képzelhető. 8) Juh út, Geotjraidiiai szótár IV. köt. 360. lap. 4. sor. *) Uxzd al-t/nha II. köt. 339. lap elején. rj Kiadta I. részét Kosogarten, London 1854, folytatta (fordítással) Wellbausen (Berlin 1884, Skizzen und Vorarbeiten 1. fűz.); összesen 280 költemény. A Ühizánah al-adah szerzője (II. köt. 317. lap) azt állítja, hogy ő a hudejlita költeményeket egy 815-ben (200 hidsra) készült kéziratból tanulmányozta.