Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 2. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 8.)
A buddhismus hatása az iszlámra. Budapest, 1902, 44 p. (Előadások Körösi Csorna Sándor emlékezetére, II.) [Heller 242]
38 G0LDZ1HER IGNÁCZ. Nem tagadható, hogv a szúfik /ana-fogalmában ennek a Nirvánának hatása él. Nézzük, hogyan definiálják a faná-t: «Midőn az egyéntől énjének és minden hozzá tartozónak tudata távol van,» «midőn az ember az eszközökön való függéstől megszabadul, melyek neki hasznot vagy kárt okozhatnak,» «midőn semmi czélja, sem akarata nincs, hanem teljesen elmerül az istenség akaratába.» 1 Már ez utolsó definitióból is láthatjuk, hogy a Nirvána fogalma a szúfiknál — és ebben különbözik a buddhismustól — az istenség fogalmához, természetesen ennek merőben pantheistikus felfogásához van kapcsolva. A szúfi nem a semmiségbe merül, hanem a mindenségbe, a végtelen istenségbe. Mig amott az egyéni Én tudata minden objektivitásnak, melytől magát megkülönböztethetné, eloszlása által, semmisül meg, addig itt az Én tudatát az általános létbe, az universum-istenségbe való elmerülés, absorptió oltja el. A «faná» — úgy mond egyik BZÚÍÍ tanító — akkor áll elő, midőn nem látsz és nem tudsz mást, mint Allákt, midőn arról vagy meggyőződve, hogy nem is létezik más dolog, mint csakis 0, ha megérted, hogy magad is 0 vagy; azt mondod: én azonos vagyok az istennel; a létezésben nincsen más, mint Isten.» Az iszlámon belül a faná fogalmát csakis a pantheismus kapcsolatában. az universalis istenlétbe való felszívódás képében alakíthatták. Az ember-egyén megszűnik, az Én is, a Te is; minden egyéni lét puszta látszattá, valótlansággá törpül 2: ezen fordul meg a dolog; a szúfik szerint az egyén persze nem semmivé, hanem istenné lesz, az universum-istenség végtelen feneketlen tengerének egy cseppjévé, melynek önálló létezése nincsen. 3 Ez a 1 E definitiók a Bibliotheca Indica során megjelent Dictionary of the Technical terms-búi (Calcutta, lSlitlj II. köt. 1 l. r>7— 5S. vannak kölcsönözve. 2 Blochet Journal asiatic/ue 1902,1, k. 510. 1.: «II fant bannir de son esprit toute idée d'autrui et de soi-méme ; e'est á dire, qn'il fant arriver a considérer les autres et soi-méme comme des non-réalités et comme des phénoménes». 3 A szúfik pantheismnsáról legutóbb hazánkfia Schreiner Márton értekezett: Beiträge zur Geschichte tier tlieuloy. Bewegungen im Islam. Leipzig, 1899. 50—CO. 1. [898]