Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 2. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 8.)

A buddhismus hatása az iszlámra. Budapest, 1902, 44 p. (Előadások Körösi Csorna Sándor emlékezetére, II.) [Heller 242]

A BUDDHISMUS HATÁSA AZ ISZLÁMRA. 31 latokat az iszlám teljesen heterogén világába beleillesztették, csakis a szomszédos buddhismus hatásából magyarázható. E mozzanatokat eddig legtüzetesebben Kremer Alfréd adta elő Culturgeschichtliclie Streifzüge auf dem Gebiete des Islam (Bécs, 1873.) czímü kis terjedelmű munkájában, mely bár mennyire is .haladták túl a részletekben, az iszlámtól befogadott idegen hatások felismerésében mindig úttörő tanulmánynak marad meg. A buddhista hatásokat a szúfiságra oly mélyrehatóknak ismerte fel, hogy nem csak az elméleti tanrendszerben mutathatja ki a kölcsönzéseket, hanem a mysticus gyakorlatok módjaiban is buddhista szerzetesek czeremóniáira ismer. Mi csak az előbbiekkel foglalkozunk itt. Nézzünk belőlük néhány jellemző részletet. Nincsen jellemzőbb azon viszonynál, melyet a buddhista A~tVi»atta-tan alkalmazása mutat. Valamint a buddhista világnézet a summum bonum-ot az egyéni élet teljes megsemmisülésével, az örömöktől és fájdalmaktól a Nirvána állapotában történő megszabadulásával éri el, úgy a szúfi szemlélődésnek is végczélja a fand, a megsemmisülés, a mahv az egyéni létnek kioltása. Jól tudjuk, hogy a buddhismus Nirvána-fogalmának sokféle a magyarázata. Nagyon is eltérő feleletekkel találkozunk e kérdésre, hogy mi a megsemmisülés alanya? Egész nagy irodalmat teremtett e magyarázatok scholasticus különfélesége. Vannak számosan, kik azt a felfogást védik, hogy a Nirvána a lét teljes megsemmisülésével azonos; ez életben tehát el nem érhető. Ennek ellenében a buddhismus ujabb hiteles magyarázói. Max Müller nyomán a Nirvána helyes és eredeti értelméből az anyagi lét megszűnését — legalább a Nirvána-állapot alapfeltételéül kizárják és a buddhismus okiratai alapján úgy értelmezik, hogy

: «a szellemnek teljes nyugalomra térése, melyben a múló világ örömében és fájdalmában semmi része sincsen, midőn az Én tudata megszűnik, midőn minden óhaj és kívánság, a lélek minden sóvárgása, az örömnek és kínnak érzése el van oltva.

1 A Nirvána ellentétben a Máyá-val, azaz a látszólagos létezéssel, a lét valódi realitásának helyreállítása.

2 1 Müller Essays I. k. 242. és kk. 1. Oldenburg Unddha 273—278. 1. * L. Bastian «Die Yerkettungstheorio der Buddhisten«, Zeitschrift der deutschen Moryeidändischc ticscllscha/i XXIX. köt. .73. 1. [897]