Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 2. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 8.)

A buddhismus hatása az iszlámra. Budapest, 1902, 44 p. (Előadások Körösi Csorna Sándor emlékezetére, II.) [Heller 242]

86-2 GOLDZIHER IGNÁCZ. dolkodás és életmód alapját teszi, úgy tűnik föl mint a buddhista gondolkodás beleillesztése az iszlám keretébe, ehhez való alkalmazása és idomítása. Nem azt akarjuk ezzel mondani, hogy a szúfiság teljesen átvette és az iszlám nyelvére lefordította légyen az éleselméjű hindu Vedanta-philosophia örökségébe lépett finom metaphysikát és psychologiát, melyet a rendszerré kialakult buddhismus kifejtett. Hogy teljes párja legyen a szúfiság, arra még a buddhismus egy központi jelensége nélkül szűkölködött. Nem csoportosíthatta világnézetét egy szent és symbolikus jelentőséggel felruházott személy legendája körül, minő a Boddhisatva, kinek életútja minden részletében a buddhista tökéletesedésnek symboluma. A szúfi mesterek nem könyvekből tanulták el a buddhista gondolatokat. Átkölcsönzésük nem abból állt, hogy a «hármas kosarat» (Tripitaka) átvették volna arab vagy perzsa nyelvre. — Az életből és az érintkezésből ismerték a Buddha tanaira épült világnézetet. Közvetlen közelségből látták a szerzeteseket és a kiknek hajlamuk volt a világ hiúságától elfordulni és a lemondó életben magasabb életfokot látni, az ő példájukra vonultak klastromokba és alkották meg a koldus-szerzetesnek eszményét. S hogy tényleg buddhista minták voltak közvetlen befolyással ez életnézet kialakítására, már az az egy tény is mutatja, hogy Közép-Ázsiában Balkb városban van székhelye az első szúfi csoportosulásnak, oly területen, melyen az iszlám hódítása előtt a buddhismus uralkodott

4' és mely az iszlám szentségre törekedő híveinek számos példával szolgálhatott ezen eszmény felé vezető útról. Ibrahim b. Edhemet, kinek legendáját föntebb Buddha legendájával hozhattam kapcsolatba, balkhi királyfinak mondja a legenda. Ezt döntő körülménynek tekinthetjük. Tapasztalati okulás, nem elméleti tanulmány tette a szúfiságot a Buddha-rendszer tanítványává. Az általános irányban nyilvánul az c-gyezés; sok a különbség a részletes kifejtésben, az elsajátított alapgondolatok meghatározásában. De hogy e gondo* E kapcsolatra igen találóan helyezett súlyt Krem er Alfréd (iYschichte iler herrschenden Ideell des Islam, 66. 1. [896]