Goldziher Ignác: Az arabok és az iszlám / The Arabs and Islam. 2. köt. Szerk. Ormos István. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 8.)

A buddhismus hatása az iszlámra. Budapest, 1902, 44 p. (Előadások Körösi Csorna Sándor emlékezetére, II.) [Heller 242]

2-2 GOLDZIHER IGNÁCZ. Még más legenda is van Ibn Edhem-megtéréséről. Úgy van forrásomban * idézve, mintha ő maga így beszélte volna egyik tanítványának, ki azt kérdezte a fejedelem fiától, mi indította arra, hogy a mulandóság országából a maradandóság országába lépjen át? Egy nap — úgy mond — palotám magas termében ültem, udvari embereim állva vettek körüL A mint az ablakon kinézek, egy koldus embert látok a palota pitvara előtt, kezében egy darab száraz kenyér, melyet vízben áztatott, aztán vastag szemű sót hintett rá; így megette, vizet ivott rá, és a mint látszólag jól lakott, istent dicsérte és azon helyen jóízűen elaludtAz isten úgy akarta, hogy ez emberre irányozzam gondolkodásomat. Egyik emberemet leküldtem, hogy figyelné meg a nélkül, hogy legkevésbbé is nyugtalanítaná; aztán hozza fel hozzám, így is történt. A mint a koldus felébredt, imádságát végezte és készült, hogy útját folytassa. Szolgám arra bírta, hogy hozzám jöjjön. «E palota ura — úgy mond — beszélni akar veled.» «Isten nevében — felelt a koldus — nincs hatalom és erő csak istennél, jól van, hát megyek.» A mint hozzám ért és egy kissé megnyugodott, azt a kérdést intéztem hozzá : «Éhes voltál, midőn alvás előtt azt a darab kenyeret etted, és jól laktál-e vele?» • Igenis» — felelt az öreg. «Es aztán nyugodtan, minden gond és bú nélkül alhattál?» «Igen — felelt, — alaposan kinyugodtam.» Erre aztán elmélkedtem, bogy íme én nem telek be attól, a mit látok és hallok; mit tegyek a földi világ gal, hogyelégséget leljek benne, mint az a koldus ? A mint beesteledett, levetettem díszruhámat, szőrcsuhába öltöztem, elhagytam a királyi palotát, vándorlásra indultam koldus módjára.» Ezután folytatja vándorlása csudás élményeinek elbeszélésével. E legendákból azt a benyomást nyerjük, bogy ez a királyfiból lett remete a Buddha életrajzára vall, melyet itt ismeretesnek tételezek fel, vagy, hogy az iszlám körében maradjunk, Hárún al-rasid hatalmas bagadádi khalifa fiának al-Szabti mondájának vonásait vállalta magára, ki hasonló okból pompás palotáját és hatalmas környezetét odahagyva lemond a világról és nehéz kézimunkával keresi kenyerét, szegényes kunyhóban végezi be életét. * Lipcsei kézirat 185. sz. fol. 55. [892]